Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja:
Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000
E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu
A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó:
Molnár Károly
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Borító

Szerkesztőségi köszöntő

A magyar öngyilkossági adatok ökológiai vizsgálata komplex statisztikai módszerekkel
Szerző(k): Kmetty Zoltán, Bozsonyi Károly, Zonda Tamás
Problémafelvetés: Az öngyilkosságok csökkenését a pszichiátriai szakma egy része csaknem kizárólag az új antidepresszív (AD) szerek folyamatosan növekvő használatával magyarázza. Ennek bizonyítására számos ökológiai vizsgálat is történt, ezek módszertanai és statisztikai szempontból azonban a legtöbb esetben hibás előfeltevésekből indultak ki. Jelen vizsgálat célja, hogy a hazai adatbázissal dolgozva bemutassuk, hogy komplex idősoros technikákat használva hogyan alakulnak a vizsgált összefüggések.
Módszer: Az idősorok közötti összefüggések vizsgálatakor először több módszerrel biztosítottuk idősoraink stacionaritását, majd az elemzéshez két módszert is alkalmaztunk, több magyarázó változó bevonásával.
Eredmények: Az adatok alapján illesztett modelljeink felemás eredményt mutatnak. A dinamikus regressziós eljárással stacionarizált öngyilkossági és AD idősorok reziduálisai szignifikáns negatív összefüggést mutattak. Ugyanakkor az idősorok differenciálásának robusztusabb módszerével stacionarizált differenciált idősorok nem mutattak szignifikáns összefüggést az antidepresszánsok használata és az öngyilkossági ráták alakulása között. Nem mutattak a vizsgált változók között szignifikáns kapcsolatot azok a regressziós modellek sem, amiben több független változót szerepeltettünk az AD adatok kontrollálására. Eredményeinket tovább árnyalja, hogy számításaink szerint az öngyilkosságok arányszámának nem Granger-oka az eladott antidepresszánsok mennyisége. Az ökológia modellek bizonytalanságát azonban jól jelzi, hogy azok a szociológiai változók (válások száma, alkoholfogyasztás) sem mutattak az öngyilkossággal szignifikáns kapcsolatot, amelyek mikroadatokat tartalmazó elemzésekben általában szignifikánsak szoktak lenni.

Az iskolai végzettség, a családi állapot és a lakóhelyi régió hatása az öngyilkosságra - cenzus alapú negatív binomiális elemzés
Szerző(k): Bálint Lajos, Osváth Péter, Rihmer Zoltán, Döme Péter
Cél: Az öngyilkosság összetett, multikauzális jelenség. Megjelenését, egymással összefüggő módon, bizonyos pszichiátriai megbetegedések, szociodemográfiai, kulturális és életmóddal kapcsolatos kockázati tényezők egyaránt meghatározhatják. Tanulmányunkban az öngyilkossági kutatásokban gyakran elemzett szociodemográfiai és regionális különbségeket vizsgáltuk.
Módszer: A 2011-es cenzus és regiszter alapú adatokra támaszkodó elemzésünkben a statisztikai következtetéseket a csoportosított öngyilkossági esetszámok negatív binomiális regressziói alapján fogalmaztuk meg.
Eredmények: Jelentős különbségeket találtunk a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a családi állapot és a lakóhelyi régió szerint képzett csoportok között. Továbbá, a szociodemográfiai és a regionális változók hatása markáns nemenkénti eltéréseket mutatott. Az alföldi és a közép-magyarországi lakóhellyel rendelkező nők, illetve az alföldi és az észak-magyarországi lakóhellyel rendelkező férfiak öngyilkossági gyakorisága volt jelentősebb.
Következtetések: A szuicídiumot elkövetők szociodemográfiai jellemzőinek pontos feltérképezése a prevenció szempontjából kiemelt fontosságú, mivel ennek segítségével azonosíthatóak a különösen veszélyeztetett rizikócsoportok.

A munkanélküliség következtében kialakuló stressz mérése - A Munkanélküliség Skála (MS Skála) validitása
Szerző(k): Szabóné Kapuvári Virág, Martos Tamás
Elméleti háttér: A munkanélküliség témája, illetve a munkanélküliségre adott lehetséges válaszok kidolgozása társadalmunkban egyre aktuálisabb, sok esetben azonban hiányoznak azok a módszertani eszközök, amelyek ezt megalapozhatják. Jelen tanulmányban ezért célként jelöltük ki, hogy kidolgozzuk a Munkanélküliség Stressz Skálát (MS Skála). Az MS Skála annak a stressznek a mértékét becsüli fel, amelyet a munkanélküliség pszichés következményei okoznak az egyes álláskeresők számára.
Cél: Tanulmányunk célja az MS Skála elkészítése és reliabilitásának, illetve validitásának vizsgálata volt.
Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatban összesen 287 felnőtt munkanélküli személyt kérdeztünk meg. Az MS Skála mellett a Beck-féle Depresszió Skálát, a Spielberger-féle Vonásszorongás Skálát, valamint a Rosenberg-féle Önértékelés Skálát és a Koherencia-érzés Skálát alkalmaztuk.
Eredmények: A kérdőív megbízhatósága (Cronbach-alfa 0,88 és 0,86 az első és a második vizsgálat alkalmával) és konstrukciós validitása igazolódott. Kérdőívünk továbbá erős pozitív korrelációt mutatott a szorongás és depresszió skálákkal, és ezen jellemzők alapján az önértékeléstől, illetve koherencia érzéstől független tényezőnek találtuk a munkanélküliségből fakadó stresszt.
Következtetések: A skála megfelelő mérőeszköznek bizonyult a munkanélküliség által keltett stressz szintjének megállapításához. A skála használata segítheti az álláskereső egyének szűrését azáltal, hogy bejósolja pszichés állapotuk súlyosságát, így jó klinikai mérőeszköz lehet a gyakorlati munka számára is. A szakemberek a mérések kapcsán az ilyen esetekben hamarabb segítséget tudnak nyújtani.

A gyermekkori bántalmazás szerepe bipoláris affektív zavarban
Szerző(k): Bélteczki Zsuzsanna
Áttekintő tanulmányomban a gyermekkori bántalmazás és a bipoláris affektív zavar közötti kapcsolat releváns vizsgálatainak eredményeit ismertetem. A cikkben bemutatom a különböző traumaformák (fizikai, szexuális traumatizáció, érzelmi bántalmazás, elhanyagolás) legfontosabb jellemzőit. Rövid áttekintést nyújtok a traumák közvetlen és hosszú távú hatásairól, valamint a következményes neurobiológiai és idegfejlődési változásokról. A trauma felmérésére szolgáló, valamint a trauma rejtett hatásait vizsgáló skálák egy részét is ismertetem. Elemzem a bipolári zavar lefolyásbeli jellemzőinek változását a különböző bántalmazásformákkal összefüggésben. Rámutatok a vizsgálatok metodikai problémáira, a kapcsolódó kritikai észrevételekre is.

A hanghallás élménye és az önsegítő csoport szerepe: interpretatív fenomenológiai analízisen alapuló kutatás
Szerző(k): Kassai Szilvia, Kiss Márta, Pintér Judit Nóra, Rácz József
Bevezetés: vizsgálatunk célja a hanghallás élményének megértése és leírása, valamint annak feltárása volt, hogy a hanghalló számára hogyan jelennek meg a hangok, milyen jelentést kapcsol hozzájuk, hogyan változik az én és a hang viszonya, mit jelent ebben az esetben a „felépülés”, és milyen szerepe van ebben az önsegítő csoportnak.
Módszer: hat félig-strukturált interjút vettünk fel, majd az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszerét választottuk az adatok elemzéséhez. Először az interjúkban megjelenő témákat összegeztük, majd ezeket értelmezve alakítottuk ki az ún. főtémákat.
Vizsgálati személyek: 6 fő (3 nő, 3 férfi) valamennyien pszichés problémából felépülő hanghalló személyek.
Eredmények: az interjúk főtémái képezik az eredményeket, melyek a beszámolók fontos szakaszaira vonatkoznak: a hang szerepére (első főtéma), a hang és az én relációs viszonyára (második főtéma); itt a kapcsolat aszimmetrikus és szimmetrikus voltát, majd a hang pozícióját (külső, belső) elemeztük. A harmadik és negyedik főtéma pedig az önsegítő csoport szerepére és a csoport által használt „hanghalló módszer” szerepére vonatkozott.
Következtetés: az önsegítő csoport alkalmazása a klinikumban hozzájárulhat a hanghallók életminőségének javulásához.

A Rövid Okostelefon Addikció Kérdőív (ROTAK) kidolgozása és pszichometriai validálása iskoláskorú gyermekekkel
Szerző(k): Csibi Sándor, Demetrovics Zsolt, Szabó Attila
Az okostelefont használó gyeremekek száma folyamatosan emelkedik. Az egyre bővülő izgalmas alkalmazások kiválthatják az addikció kockázatát. Célunk egy rövid, könnyen alkalmazható mérőeszköz kifejlesztése volt, amely az okostelefon függőség veszélyeztetettségével jellemezhető gyermekek szűrésére alkalmas. A 6-itemet tartalmazó egyetértek–nem értek egyet típusú Likert-skála (6 pontos válaszlehetőséggel), az addikció „komponens” modellje alapján készült el (Griffiths, 2005). A rövid mérőeszközt 441 magyar nyelven beszélő iskoláskorú gyermekkel alkalmaztuk (átlagéletkor=13,4 év, szórás=2,22), valamint a 26-itemes Smartphone Addiction Inventory-t is kitöltötték (SPAI; Lin et al, 2014). A főkomponens elemzés egyetlen komponenst eredményezett a 6-itemes eszköz esetében, amely a teljes variancia 52,38%-át magyarázta. A kérdőív belsőkonzisztenciája jónak bizonyult (Cronbach-alfa=0,82). A tartalmi validitás a nehéz és a könnyűfelhasználók között regisztrált szignifikáns különbségek által igazolódik (p <,001). A rövid mérőeszköz szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a 26-itemes SPAI-val (r = 0,67, p <,001), ami bizonyítja kongruens validitását. A fiatalabb korosztályba tartozó gyermekek (9–13 év) magasabb pontszámot értek el a skálán, mint idősebb (14–18 éves) társaik (p <0,001). A rövid okostelefon-függőség kérdőív (ROTAK) magyar változata egy érvényes és megbízható eszköz a mobiltelefon-függőség szűrésére iskolások körében.

A remény és együttérzés konferenciája - beszámoló az Európai Viselkedés- és Kognitív Terápiás Egyesület (EABCT) konferenciájáról
Szerző(k): Vizin Gabriella, Simon Lajos
Az Európai Viselkedés- és Kognitív Terápiás Egyesület (European Association for Behavioural and Cognitive Therapies, EABCT) soron következő, éves konferenciáját 2015. augusztus 31-től szeptember 3-ig tartották Izraelben, Jeruzsálemben. A rendezvénynek otthont adó ország a nemzetközi híradások gyakori szereplője az ismert vallási és politikai konfliktusok miatt, ami magyarázatul szolgál a konferencia címéül választott mondatnak: CBT: A road to Hope and Compassion for People in Conflict. A kongresszuson körülbelül 1000 fő vett részt, nem csak Európa országaiból, hanem Ausztráliából, Dél-Afrikából, az Egyesült Államokból és Japánból is. A rendezvény érdekes mozzanata volt, hogy a nyitó plenáris ülésen megemlékeztek az 1980-ban Jeruzsálemben megrendezett behaviorterápiás világkongresszusról, amelyen részt vett Aaron T. Beck is.

Könyvismertetések
Szerző(k): Hamvas Edina
Antal E. Sólyom: A Physician’s Journey with the Hepatitis C Virus - Historical, Medical and Ethical Reflections

Útmutató

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]