A statisztikák szerint növekszik a terhesség során pszichotrop szert szedő nők aránya. A fogamzóképes korú nők esetében minden klinikai döntés, terápiaváltás során mérlegelni kell a pszichofarmakonok reproduktív biztonságosságára vonatkozó információkat. Etikai okokból randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatok nem történnek, így egyértelmű bizonyítékok nem állnak rendelkezésre a témában. Terhesség alatti pszichotrop szer használat az alábbiakra vonatkozóan okozhat károsodást: teratogenitás, terhességi kimenetel, szülészeti komplikációk, neonatális toxicitás és megvonási szindróma, a szoptatással összefüggő mellékhatások, valamint az utód intellektuális, magatartási, és emocionális fejlődése. A szakirodalom áttekintését követően segítséget szeretnénk nyújtani a terhességet tervező, vagy már terhes pácienseink számára a lehető legjobb kezelési ajánlások megfogalmazásához. According to the statistics, there is an increased number of pregnant women taking psychotropic medication. For each clinical decision, or change in therapy that affect women of reproductive age, one has to consider the available information on the reproductive safety of psychiatric drugs. Due to ethical considerations, there are no randomized, double-blind, placebo-controlled studies, hence no unequivocal evidence addressing this topic. When used during pregnancy, there might be potential adverse effects of psychotropic drugs in regards to the following: teratogenicity, pregnancy outcome, obstetrical complications, neonatal toxicity and withdrawal syndrome, breastfeeding, and the offspring's long-term intellectual, behavioral, emotional development. After studying the specialized literature, this paper aims to help colleagues to make the best clinical recommendations for psychiatric patients who are either pregnant, or planning to become pregnant. |
A viselkedéses addikciók területén tűnik fel a kompulzív internethasználat egyik altípusaként a közösségi oldalakkal szemben kialakult függőség. Ezen belül is a legnagyobb jelentőségű a Facebook nevű közösségi oldal iránt kialakított függőség. A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenség részleteiben még nem ismert, ezért a tudományos kutatómunka fokozott mértékben indokolt. A különböző személyiségjegyek valószínűleg fokozottan hajlamosíthatnak a Facebook-függőség kialakulására. A nárcizmus- és a neurotikus személyiségjegyek magas foka befolyásolja a közösségi oldal használati specifikumait, és ezen keresztül hozzájárul az ahhoz való függőség kialakulásához is. Vizsgálatunk célja, hogy a Facebook-függőséget egzaktan mérjük, valamint megpróbáljuk azonosítani azokat a használati jegyeket az oldalon, melyek mediálják a függőség kialakulását. Ezen felül a nárcisztikus és neurotikus személyiségjegyeket közvetlenül is megkíséreltük összekapcsolni a Facebook maladaptívnak minősülő használati jellegzetességeivel. Mintánkban 117 középiskolai tanulót vizsgáltunk. A Facebook-függőség mérésére a Bergen Facebook Addiction Scale magyarra fordított verzióját használtuk. A Facebook neurotikus és nárcisztikus használati jellegzetességeinek mérésére saját kérdőívet fejlesztettünk ki. A neurotikus személyiségjellemzők mérése az MMPI „Pszichaszténia” skálájával történt, a nárcisztikus jegyeké pedig az NPI 16-tal. Vizsgálati eredményeink megerősítették, hogy a nárcisztikus és neurotikus személyiségjellemzők valóban hozzájárulnak a Facebook-függőség kialakulásához, mely az oldal speciális használati jellegzetességeiből fakad. Among behavioural addictions, addiction towards social media sites are identified, which are subtypes of compulsive internet usage. Among these, the most significant is the so-called Facebook addiction. Scientific experts agree, that this new phenomenon hasn’t been known in detail yet, so it needs intensified scientific exploration. Different aspects of the personality are inclined to raise the probability of developing Facebook addiction. Neurotic and narcissistic traits of the personality are modifying the characteristic of Facebook use, and by this tendency, risk the individual for developing addiction. Our study aimed at measuring Facebook addiction properly, moreover to identifiy the maladaptive characteristics of Facebook use which are salient in the addiction. Our sample consisted of 117 secondary school students. To measure Facebook addiction we used the Hungarian translated version of the Bergen Facebook Addiction Scale. To examine the special neurotic and narcissistic signs of Facebook usage we have developed our own questionniare. We measured neurotic personality traits with the MMPI „Psychasthenia” scale and we measured narcissism with the NPI-16. According to our results, narcissism and neurotic personality traits influence the use of Facebook and the maladaptive usage mediates the addiction. |
Érzelmi- és viselkedészavarokkal küzdő gyermekekkel foglalkozom, saját módszerem – az Integratív Játékdiagnosztika és Játékterápia (IJDT) – metodikáját alkalmazva, a szülőkkel szoros együttműködésben. Játékterápiás munkám során találkoztam az édesanyával, aki gyermeke viselkedésproblémái miatt keresett meg. A vizsgálati szakaszban mind az anyával, mind a gyermekkel több rajzot vettem fel. Ezek közül itt az anya és a gyermek emberrajzát, anya-gyermek rajzát, és madárfészekrajzát elemzem, az anya és a gyermek viselkedésének, lelki működésük dinamikájának megértése és a terápia, valamint a szülőkonzultáció tervezése szempontjából. A rajzokat Vass Zoltán Hétlépéses Képelemzési Módszerével (SSCA) elemzem. A komplex mintázatelemzés feltárta az egyes területek és értelmezések közötti összefüggéseket, megmutatta a rajzok esszenciáját, s ezáltal jelentősen hozzájárult az anya és a gyermek viselkedésének, kapcsolati működésének, mozgatórugóinak, a patológiás elemeknek a megértéséhez. Az anya rajzain a visszafogottság, passzivitás, örömtelenség, míg a gyermek rajzain az expanzió, a türelmetlenség, a felfokozott dinamika jelenik meg. A rajzok az anya részéről feltárták az érzelmi elérhetetlenség, távolságtartás, bűntudat jellemzőit. A gyermek felszíni agresszív, destruktív viselkedése mögött szorongásos, feszült, depresszív jellegzetességek tárultak fel, megküzdési próbálkozásairól is sok fontos információt kapunk. A terápiás munkát jól megalapozza ez az elemzés. Esetismertető tanulmányom részletesen bemutatja az egyes lépéseket, a mintázatokat, ami az összefüggések hálójának feltárását segítette. I deal with children struggling with emotional and behavioral disorders, applying my own method, the Integrative Play Diagnostics and Play Therapy (IJDP – English: IPDT) while also cooperating with parents. During my Play Therapy work, I have worked with a mother who turned to me because of her child’s behavioral problems. In the examination phase of our session, I have asked both mother and child to draw several pictures. From these drawings, I analyzed the human figure, mother-child, and bird nest themes, with a focus on behavior in order to understand their motives and dynamics of the spiritual processes, and to be able to plan the therapy and organize consultations with the parents. I analyzed the drawings using the Zoltán Vass method, called Seven-Step Configuration Analysis Method (SSCA) The complex pattern analysis discovered and revealed the coherence among each of the different fields and their essence. This in turn helped to understand the behavior of the subjects, and the main pathological elements of their relationship. The mother’s drawings showed her as being reserved and passive, demonstrating a joyless behavior, also moderation, remorse, and unavailability. Meanwhile, the child’s drawings showed expansion, impatience and heightened dynamics. Moreover, in the case of the child, the analysis also found hidden anxiety, stress and depression behind the aggressive, destructive facade of his behavior. His drawings also offer meaningful insights into his struggles. The analysis provides a good base for therapy. My case study thoroughly examines the steps and patterns that enabled the exploration of complex patterns of interdependencies. |
Célkitűzés: Munkánk célja az önkezűleg húgycsőbe helyezett idegen testek következményeként fellépő urológiai és a kiváltó okként jelenlévő pszichológiai problémák vizsgálata volt. Írásunkban a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának beteganyagából összegyűjtött eseteket vettük górcső alá, és kollektív esetbemutatással összegeztük azok sebészeti és pszichológiai vonatkozásait. Esetbemutatás: 1996 és 2016 között 24 esetben találkoztunk olyan idegen terimével a húgycsőben vagy a hólyagban, melyek behelyezése egyértelműen önkezűleg történt. Az átlagéletkor 42,5 év (17–68) volt, az ellátott betegek 80%-a (19 eset) volt férfi; mellettük mindössze 5 volt nő. 16 esetben a beteg egy héten belül (jellemzően az első 48 órában) jelentkezett, 6 beteg pedig csak hetekkel később jutott el urológiai rendelésre. Minden esetben elvégeztük az idegen testek eltávolítását: 19 esetben transzuretrálisan (a húgycsövön keresztül), 5 betegnél nyílt, húgyhólyag megnyitásával járó operációval. A fenti betegek pszichológiai/pszichiátriai kivizsgálása – egyértelmű és súlyos pszichés tünet hiányában – kórházi kezelésük alatt nem történt meg, ám mindegyik esetben javaslatot tettünk ennek későbbi elvégzésére.
Következtetés: Az ismertetett és a fentiekhez hasonló esetekben a larvált pszichés probléma egy akut–szubakut urológiai kórképben materializálódik. Ennek ismeretében tehát a probléma primer megoldása és a remisszió megelőzése csak a két probléma paralel menedzsmentjétől várható. Our goals: To review our collection of cases where solid foreign bodies have been inflicted to the urethra to the point where surgical help was needed for extraction. In our work we have assessed the possible options of extraction and management of consequential problems, also we have discussed the possible psychological explanations in these cases. Case presentations: We have encountered 24 (19 male and 5 female) cases at the Dept. of Urology of Semmelweis University between 1996 and 2016 where such incidents have happened. Patient’s age ranged from 17 to 68 (42.5y in average). In 16 cases the patient presented him-, or herself short (within days) after infix (with foreign body usually in the urethra), 6 patient came in delayed (weeks after), all with an encrusted foreign body in the bladder. Main symptoms were those of acute cystitis, including urinary frequency, dysuria, haematuria and pelvic pain. We have performed extraction in all of these cases – transurethraly (in 19 cases) or trough laparotomy (5 cases). Since the patients did not show signs of major psychotic problems, psychological evaluation was not needed at the ward. However they were all asked to participate in a psychological examination in a later time. Conclusion: In cases like the ones presented below, latent psychological issues led to threatening urological problems which needed operative solution. Having declared this connection it is obvious that the treatment and the secunder prevention has to involve urological and psychological intervention and control too. |