Borító |
|
|
Szerkesztőségi köszöntő |
|
|
Tartalom |
|
|
Depression and suicide - the role of underlying bipolarityDepression and suicide - the role of underlying bipolarity | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Zoltán Rihmer, Annamária Rihmer
|
Összefoglalás: Az öngyilkos magatartás az affektív betegségek gyakori velejárója és az ún. „major” hangulatzavarokban szorosan összefügg a depressziós tünetek jelenlétével és súlyosságával. Az öngyilkossági hajlam affektív betegségekben állapot- és súlyosságfüggő, és lényegesen csökken, illetve megszűnik a klinikai gyógyulás bekövetkeztével. Ugyanakkor, mivel az affektív betegek többsége sohasem lesz öngyilkos, illetve sohasem követ el szuicid kísérletet, a klinikai kép jellegzetességei mellett személyiségbeli, családi és pszichoszociális tényezők is szerepet játszanak az önpusztító magatartás létrejöttében. Közleményünkben áttekintjük az affektív betegségekben klinikailag feltárható öngyilkossági rizikófaktorokat, különös tekintettel a háttérben esetleg meghúzódó bipolaritásra. A pszichoszociális intervenciókkal kiegészített eredményes farmakoterápia lényegesen csökkenti az öngyilkos magatartás esélyét még ezen nagy rizikójú betegcsoportban is. Summary: The risk of suicidal behaviour in mood disorders is an inherent severity of the depressive episode. Suicidal behaviour in patients with mood disorders is both state and severity dependent, which means that suicidality markedly decreases or vanishes after clinical recovery. However, since the majority of mood disorder patients never commit or attempt suicide, special clinical characteristics of the illness, as well as some personality, familial and psycho-social factors should also play a contributory role. This paper discusses the clinically explorable suicide risk factors in patients with major mood disorders, with particular regard to the underlying bipolarity. Successful acute and longterm pharmacotherapy – supplemented by psycho-social interventions – markedly reduces the risk of attempted and completed suicide, even in this high-risk population. |
|
Viselkedésaktiválás és rumináció fókuszú kognitív terápia: a depresszió kezelésének újabb lehetőségei |
Szerző(k): Perczel-Forintos Dóra |
Összefoglalás: Ebben a tanulmányban a kognitív terápia fejlődését, a depresszió kezelésének újabb kognitív viselkedésterápiás módszereit, ezen belül a viselkedésaktivációt és a rumináció fókuszú kognitív terápiát szeretném röviden bemutatni. A kognitív viselkedésterápiás kutatások során a komponensanalízisek rámutattak a kognitív átstrukturálás mellett a viselkedéses komponensek – mint aktív hatótényezők – szerepére. A viselkedésaktiválás és a rumináció fókuszú kognitív viselkedésterápia ez utóbbi tényezőkre helyezi a hangsúlyt. A viselkedésaktiválás központi gondolata a negatív eseményekre válaszképpen kialakuló depressziós állapotban megjelenő másodlagos elkerülő viselkedés. A terápia során a kliens képessé válik az elkerülő viselkedés felismerésére és módosítására. A rumináció fókuszú kognitív viselkedésterápia a repetitív negatív gondolkodást mint transzdiagnosztikus maladaptív jelenséget célozza. Ezek a konceptuális és metodikai újítások jelentősen járulhatnak hozzá a depresszió kognitív viselkedésterápiájának hatékonyságnöveléséhez. Summary: In this literature review the new trends of cognitive behavioural therapy (CBT), namely behavioural activation and rumination-focused cognitive behavioural therapy are introduced as new methods for the treatment of major depression. Component-analytical studies of CBT showed that besides cognitive restructuring, behavioural components play an important role as active treatment factors. Behavioural activation and rumination-focused CBT emphasize these processes. The central idea of behavioural activation is that negative experiences in depression result in secondary avoidant behaviour. Clients participating in such therapy learn to recognize and change avoidant behaviour. Rumination-focused CBT target repetitive negative thoughts that are considered a transdiagnostic maladaptive phenomenon. These conceptual and methodological can contribute substantially to the effectiveness of CBT for major depression. |
|
A pszichiátriai és addiktológiai ellátórendszer fejlesztésének lehetséges irányai |
Szerző(k): Németh Attila |
Összefoglalás: A pszichiátriai ellátás optimális megszervezése az egész világon jelentős kihívást jelent. A mentális zavarok – beleértve a szenvedélybetegségeket – közvetlen és közvetett költsége nagyon magas az Európai Unió országaiban. Hazánkban mind a pszichiátriai zavarokban szenvedők, mind a szenvedélybetegek száma magas. A szakma vezetői 2018-ban kidolgoztak egy komplex tervet a hazai pszichiátriai ellátórendszer fejlesztésére. A Nemzeti Mentális Egészség Programja kihívásokat és lehetőségeket egyaránt tartalmaz. A cél a lépcsőzetes és koordinált ellátórendszer létrehozása, bevonva az alapellátást és a közösségi-szociális ellátókat is. A háziorvosokat szükséges kiképezni a leggyakrabban előforduló pszichiátriai zavarok felismerésére és kezelésbe vételére. A háziorvosok munkáját pszichológiai szolgálat segíti. A pszichológus feladata a hozzá irányított kliensek szűrése, tájékoztatása, az optimális betegút felé irányítása, pszichoedukációja, szükség esetén alacsony intenzitású pszichoterápiás intervenciók alkalmazása. A pszichológus hidat képez az alapellátás és a szakellátás között. Summary: The provision and coordination of good quality care in mental health represents a major challenge worldwide. The direct and indirect costs of psychiatric disorders, including costs due to substance use disorders are very high in the countries of the European Union. The prevalence of both mental disorders and substance use disorders is significant in Hungary. Leaders of the psychiatric profession joined forces and assembled a complex plan for the development of mental health care in Hungary. The National Programme of Mental Health represents both challenges and opportunities for this area. |
|
Hogyan látjuk mi a vizsgálók oldaláról a klinikai gyógyszervizsgálatok fejlődését? |
Szerző(k): Bitter István, Bolyós Csilla, Nagy Mónika, Réthelyi János, Czobor Pál |
Összefoglalás: Ez a vitaindító közlemény a klinikai pszichofarmakológiai vizsgálatokról szól. Más okok mellett az új szerek felfedezésének és fejlesztésének csökkenése és a klinikai vizsgálatok technológiai fejlődése és összetettségének növekedése – ide értve egyes vizsgálati elemek kiszervezését és a kockázaton alapuló monitorozást is – csökkentette a fiatal kutatók számát ezen a fontos területen. A gyógyszeriparon belül történt változásoknak – beleértve a digitalizációt – hatással kellene lenni a klinikai farmakológiai kutatások szerkezetére és folyamataira, valamint a klinikai kutatásban részt vevők képzésére is. Az esketamine orrspray engedélyezése – az FDA által terápiarezisztens depresszió kezelésére – és a pszichedelikus szerekkel folytatott vizsgálatok eredményei arra hívják fel figyelmünket, hogy több oktatásra van szükség ezen a területen. Summary: This is a discussion paper on research in clinical pharmacology in the field of psychiatry. In addition to other factors the decline in discovery and development of new drugs in the field of psychiatry and the developments and growing complexity in the field of clinical trial technology, including outsourcing and risk based monitoring, reduced the number of young clinical researchers interested in this important field. The challenges posed by the restructuring within the pharmacological industry – including digitalization – should induce changes in the structure and in the processes of clinical pharmacology research and in the training of clinical research staff members. The approval of esketamine nasal spray for treatment resistant depression by the FDA and the results of research with psychedelics call for more education and training in this specific field. |
|
A posztpszichiátriáról |
Szerző(k): Harangozó Judit |
Összefoglalás: A biológiai, a szociálpszichiátriai és az antipszichiátriai irányzatok hasztalan küzdelmei és egymás nézőpontjainak tagadása a pszichiátria fejlődését akadályozták. A pszichiátria a medicína részeként jött létre, de legjobb gyakorlatai mindig is kikacsintottak a természettudományos közegből a szellemtudományos és egzisztencialista tudományfilozófiai hátterű szemléletek felé. Az áttekintő tanulmányban elemezzük a pszichiátria területén szerepet kapó irányzatok, köztük az újabb keletű kritikai pszichiátria és posztpszichiátria tudományfilozófiai hátterét. Ezt követően a kritikai pszichiátria szempontjait figyelembe véve tárgyaljuk a mai pszichiátria egyes kihívásait, így (1) a diagnosztika validitásával, a bizonyítékokon alapuló kutatások egyes korlátaival; (2) a pszichiátriai beteg-státusszal kapcsolatos hátrányokkal; (3) a pszichiátria marketing-érdekeltségekkel való összefonódásával és (4) egyes drogok terápiás hatásosságával összefüggő szakmai kihívásokat. Végül bemutatjuk a posztmodern szemlélet előnyeit, a posztpszichiátria több nézőpont használatát lehetővé tevő, a gyakorlatra koncentráló pozitív válaszait, amelyek a szakmai fejlődés és változás új lehetőségeit kínálják számunkra. A posztpszichiátria elméleti keretet ad sok, már megvalósult jó gyakorlatnak is. Summary: The fruitless fights and battles among biological psychiatry, social psychiatry and antipsychiatry represented obstacles on the road towards development in psychiatry. Psychiatry came into existence as part of medicine, although its best practices often looked over the fence of natural sciences and embraced various approaches and viewpoints from both human sciences and existentialist philosophy. In our review paper, we analyse the philosophy of sciences background of psychiatry and the latest trends such as critical psychiatry and postpsychiatry. Then, under a critical psychiatry angle, we touch on some callenges psychiatry is compelled to face today, namely:(1) limits of the validity of diagnostics and of the research of evidence-based practices; (2) the various drawbacks of the state of being a psychiatric patient; (3) the intertwining of psychiatry and marketing interests; (4) the professional challenges linked to the therapeutic effectiveness of certain illegal drugs. Finally, we will display the benefits of the postmodern approach and postpsychiatry which stem from the various viewpoints and approaches and provide positive and practical answers to challenges in psychiatry. All this together offers us, professionals, new vistas for development and changes. Similarly, postpsychiatry offers a solid theoretical basis to a number of existing good practices. |
|
A pszichiátriai genetika új irányai: Genom-szintű asszociációs vizsgálatok, poligénes rizikópontszám és transzdiagnosztikus összehasonlítás |
Szerző(k): Réthelyi János, Pulay Attila, Balogh Lívia, Nemoda Zsófia |
Összefoglalás: A pszichiátriai betegségek genetikai alapjaival foglalkozó tudományág a pszichiátriai genetika. Tágabb értelmezésben az ilyen irányú kutatások célja a pszichiátriai betegségek molekuláris hátterének megismerése, ezért ezt a tudományterületet molekuláris pszichiátriának is nevezzük. A terület alapvető kérdése hagyományosan az volt, hogy a pszichiátriai betegségek körében gyakran megfigyelhető családi halmozódás milyen öröklődésmenetnek feleltethető meg. A kérdésfeltevést tovább gondolva felmerül, hogy léteznek-e olyan konkrét genetikai variánsok a humán örökítő anyagban, melyek egyértelműen összefüggésbe hozhatók egy-egy pszichiátriai betegséggel, és ezek meghatározásával tudunk-e következtetéseket levonni a kórképek biológiai mechanizmusaival és kezelésével kapcsolatban.Az elmúlt évek technológiai fejlődése lehetővé tette, hogy nagy esetszámú mintákban több tízezer páciens és egészséges kontroll genetikai adatait elemezzük és hasonlítsuk össze. A genom-szintű asszociációs vizsgálatok (genome-wide association study, GWAS) eredményei révén számos pszichiátriai betegségben azonosíthatók olyan gyakori genetikai variánsok, melyekről azt gondoljuk, hogy kis esélyhányadossal (hatásnagysággal) növelik egy betegség kialakulásának rizikóját. Ezen túlmenően sok ezer marker hatásainak összegzésével poligénes rizikópontszámokat (polygenic risk score, PRS) tudunk képezni, melyek révén az összesített genetikai kockázatot próbáljuk számszerűsíteni egyénenként. Ennek a módszernek a kidolgozása alátámasztja a pszichiátriai zavarok poligénes jellegét. Harmadsorban ezek a genetikai eredmények lehetővé tesznek transzdiagnosztikus elemzéseket, melyekben a pszichiátriai betegségeket tudjuk összehasonlítani genetikai szempontból. Összefoglaló tanulmányunkban a szkizofrénia és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar példáján keresztül mutatjuk be ezeket az új módszereket. A pszichiátriai genetika még nem tart ott, hogy a mindennapi betegellátásban is alkalmazható módszereket nyújtson, de ugyanakkor sokat elárul számunkra a pszichiátriai betegségek biológiai hátterével, genetikai architektúrájával kapcsolatban. Summary: The field of psychiatric genetics investigates the genetic background of psychiatric disorders. In a broader sense, this discipline aims to understand the molecular pathways underlying psychopathology, therefore, it is also referred to as molecular psychiatry. The most important question of this field was originally the following: What type of inheritance is responsible for the overrepresentation of psychiatric disorders in certain families, and which variants of the human genome account for the heritability of these disorders? Moreover, can we get closer to understanding the biological mechanisms of psychiatric disorders by studying and identifying such genetic variants? Technological development during the past decades has enabled us to collect, analyze and compare genetic data from large sample sets of patients and healthy control individuals. Genome-wide association studies (GWAS) have identified common variants that convey increased risk of small effect for the development of different psychiatric disorders. Furthermore, we are now able to compose polygenic risk scores (PRS) from these disease-causing variants and quantify the overall genetic risk of individuals. The implementation of this method supports the polygenic nature of psychiatric disorders. Finally, cross-disorder analyses have the potential to compare the genetic background of different psychiatric disorders and to determine overlapping and distinct marker sets between disorders. These new research methods are described in our review paper through the examples of schizophrenia and attention deficit-hyperactivity disorder (ADHD). Psychiatric genetics has not yet entered the everyday clinical practice in psychiatry, however, it informs us about the biological underpinnings and genetic architecture of psychiatric disorders. |
|
A traumatizáció szerepe az evészavarokban. Terápiás lehetőségek - különös tekintettel a kognitív-viselkedésterápiás módszerekre |
Szerző(k): Túry Ferenc, Kovács-Tóth Beáta |
Összefoglalás: Az evészavarok (főleg a bulimia nervosa és a falászavar) komplex patomechanizmusában a traumatikus előzmény (szexuális, fizikai, érzelmi abúzus, elhanyagolás) gyakran fontos szerepet játszik. Ennek következménye lehet többek között a borderline személyiségzavar, illetve a különböző érzelemszabályozási zavarok, amelyek leginkább az evészavarok multiimpulzív altípusában fordulnak elő, és impulzuskontroll-zavarokkal járnak. A traumatizációval kapcsolatban gyakoriak a disszociatív jelenségek.
Az evészavarok diagnosztikájában a traumatizációra vonatkozó adatok lényegesek. A terápiás lehetőségek között kiemelhetők a pszichodinamikus megközelítések mellett a kognitív-viselkedésterápiára épülő újabb módszerek, mint a dialektikus viselkedésterápia, az integratív kognitív-analitikus terápia, valamint a traumafeldolgozás egyéb komplex programjai, mint például a traumatudatos gondozás. Summary: In the complex pathomechanism of eating disorders (especially that of bulimia nervosa and binge eating disorder) the traumatic experiences (sexual, physical, emotional abuse, neglect) often play an important role. The consequence of traumas can be the borderline personality disorder, or different disorders of the emotional regulation. These occur mainly in the multiimpulsive subtype of eating disorders with impulse control disorders. In relation to the trauma dissociative phenomena are frequent.
In the diagnostics of eating disorders the history of traumatization is essential. Among the therapeutical possibilities the psychodynamic approach is important. Moreover, the newer methods based on cognitive behavioral therapy are effective, e.g., dialectic behavior therapy, integrative cognitive-analytic therapy, and other complex programs of trauma processing, such as the trauma-informed care. |
|
Táplálkozási magatartászavarok kezelési történetének áttekintése a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán (1984-2008) |
Szerző(k): Tölgyes Tamás, Géczy Anna |
Összefoglalás: A szerzők az 1984–2008-as időszakban a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán kezelt anorexiás és bulimiás betegek kezelésének tapasztalatait összegzik. Bevezetésként áttekintik a kezelési stratégiájuk elméleti hátterét megalapozó szakirodalmat, majd saját, a különböző időszakokban némileg változó kezelési stratégiájukat mutatják be. Ezt követően leírják a restriktív és purgáló anorexiásokkal, bulimiásokkal és a más impulzuskontroll-zavarokkal is küszködő bulimiás betegekkel – különböző terápiás stratégiákkal – folytatott terápiás tapasztalataik eredményeit. Ezeket a klinikai felmérés, az evészavar-tüneteknek a kezelés befejezését követő redukciója, majd a két éves utókövetés adatai alapján értékelik. Kritikusan elemzik az elért eredményeket az alkalmazott módszerek, lehetőségek, valamint a visszaesés-megelőzés tekintetében. Summary: The authors summarize their experiences collected from psychotherapeutic treatment of anorectic and bulimic patients treated at the outpatient and inpatient clinics of the Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University in the period of 1984–2008. The introduction provides an overview of the literature, that represents a theoretical background to their therapeutic strategies. Afterwards, insights are given about the authors own treatment strategies, that varied, although only slightly in different time periods. Therapeutic outcomes are summarized separately for groups of restrictive and purging anorexia patients, bulimia patients and bulimia patients suffering from other impulse control problems. Results are evaluated on the basis of clinical assessments, symptomatic reductions of eating disorders after treatment, and based on two years follow-up data. Finally results are analysed critically, concerning the used methods and further opportunities for relapse prevention. |
|
Amikor a mag kihajt - a VIKOTE első 30 éve |
Szerző(k): Simon Lajos, Unoka Zsolt |
Összefoglalás: A Viselkedés- és Kognitív Terápiás Egyesület (VIKOTE, 2017-től Magyar Viselkedés-, Kognitív- és Sématerápiás Egyesület) megalakulása óta elmúlt 30 évben folyamatosan fejlődött. Az első lépésektől, amikor Tringer László elkezdte oktatni a viselkedés- és kognitív terápiát, és kialakult az első oktatói team, akik céljuknak tűzték ki a kognitív viselkedésterápia (cognitive behavioural therapy, CBT), pszichoterápiás szemlélet és módszer terjesztését és kutatását, eljutottunk a VIKOTE által létrehozott pszichoterápiás centrumig. A Kognitív és Sématerápiás Központban komplex módon valósul meg a többszintű pszichoterápiás képzés, betegellátás és különböző egészségmegőrző programok működtetése. A VIKOTE vezető tisztségviselői folyamatosan jelen voltak és aktívan részt vettek a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Pszichológiai Társaság, az egyetemi Pszichoterápiás Grémiumok, a Pszichoterápiás Koordinációs Bizottság és Pszichoterápiás Tanács, illetve a nemzetközi kognitív-viselkedésterápiás szervezetek munkájában. Summary: The Hungarian Association for Behavioural, Cognitive and Schema Therapies (HABCT) has continuously been developing since its foundation 30 years ago. László Tringer was the first to teach Cognitive and Behavioural Therapy (CBT) in Hungary and to establish the first educational team. Their goal was to familiarise doctors and other professionals with CBT's methodology in psychotherapy. They conducted research in the field using CBT and supported other research projects as well. Today, HABCT has its own Psychotherapy Center running various programs from multilevel psychotherapy and individual training, to patient care and other health related programs. The leaders of the association were present and assisted the works of the Hungarian Psychiatric Association, Hungarian Psychological Association, Psychotherapeutic Gremium, Psychotherapeutic Co-ordination Committee and international cognitive behavioural associations. |
|
Gondolatok a magyar forenzikus pszichiátriai szakértésről |
Szerző(k): Baran Brigitta |
Összefoglalás: Tringer László professzor úrral 80. születésnapja alkalmából elevenítjük fel a magyar forenzikus pszichiátria szakértői területén szerzett közel félévszázados (1970-től) tapasztalatát, ezen a területen végzett munkásságának emlékezetes eseményeit, ügyeit. Szóba kerül az ETT IB felülvéleményezési tevékenysége, a pszichiátriai diagnózisok inflálódása, és a szakértői objektivitás kérdése is. Summary: Professor László Tringer, on the occasion of his 80th birthday, will revive his almost half a century experience in the field of Hungarian forensic psychiatry (since 1970) as an expert witness, as well as the memorable events of his work in this field. The activities of Medical Research Council Justice Committee (MRC JC), the inflation of psychiatric diagnoses and the question of expert objectivity are also discussed. |
|
Nyolcvan limerick Tringer László professzor köszöntésére |
Szerző(k): Janka Zoltán |
Összefoglalás: Jelen írás Tringer László professzor tiszteletére készült 80. születésnapja alkalmából. Kissé rendhagyó módon, 80 szálas virágcsokor helyett 80 darabból álló limerick köteget nyújt át köszöntésére. Az ötlet onnan ered, hogy Tringer professzor kedvtelésből maga is ír verseket és rigmusokat. Az ünnepelt a szakma kimagaslóan elismert személye, az újkori hazai pszichiátria alapító atyáinak egyike. Orvosi diploma mellé pszichológusit és teológusit is szerzett. Egyéb képesítései mellett pszichiátria, neurológia, klinikai farmakológia, klinikai szakpszichológia, pszichoterápia, addiktológia és geriátria szakvizsgákkal rendelkezik. Jelen írás szerzője számos közös és felejthetetlen élményt szerzett vele a jó sorsnak köszönhetően. A 80 limerick részint utal ezen közös emlékekre, részint a szerző szubjektív meglátásait tükrözi a társadalom, az élethelyzetek, a jellemábrázolások, a pszichiátria, a társszakmák, a lelki működések, az agy szerkezeti és neurokémiai tulajdonságai, valamint egyes életviteli intelmek néhány területéről. Tringer professzor feltehetően nem szükségszerűen vallja mindegyiket; ezek viszont alapot adhatnak további közös (számára immár 80 év feletti) inspiratív eszmecserékre és intellektuális kalandokra. Summary: Current writing is a tribute of respect, on the occasion of his 80th birthday, to professor László Tringer. In a somewhat unusual way, instead of a bouquet of 80 flowers, a bunch of 80 limericks is presented for him with compliments. The origin of the idea is that professor Tringer himself also writes poems and rhymes in his leasure time. The celebrated professor is an eminently recognized person in the profession, and he is one of the founding fathers of modern psychiatry in Hungary. After receiving the diploma in medical sciences, he has obtained one in psychology and in theology as well. Beside other qualifications he has specializations in psychiatry, neurology, clinical pharmacology, clinical psychology, psychotherapy, addictology and geriatry. Thanks to the providence, the author of the current writing has many common and unforgettable experiences with him. The 80 limericks on the one hand refer to these mutual memories and on the other hand reflect the author’s subjective observations on some areas of the society, life situations, character depictions, psychiatry, other medical professions, mental functions, the brain’s structural and neurochemical features, and several hints for life conduct. It is assumed that professor Tringer may not necessarily agree with all of these opinions. Nevertheless, these might serve as a basis for further mutual (and for him now over 80 years) inspiring consultations and intellectual adventures. |
|
Elmélkedés a spiritualitás gyakorlatának változásáról, és arról, vajon megváltoztatja-e mindez a pszichoterápiát |
Szerző(k): Purebl György |
|
|
Idősödés - integráció - bölcsesség Tringer 80 |
Szerző(k): Fekete Sándor |
|
|
Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára |
|
|