Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja:
Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000
E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu
A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó:
Molnár Károly
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Szerkesztőségi köszöntő, tartalomjegyzék

A felnőttkori öngyilkos magatartás felismeréséről, ellátásáról és megelőzéséről
Szerző(k): Rihmer Zoltán, Németh Attila, Kurimay Tamás, Perczel-Forintos Dóra, Purebl György, Döme Péter
Az öngyilkosság a világon mindenütt fontos népegészségügyi probléma, amit az is jelez, hogy a WHO európai régiójában évente közel 120 000 ember vet véget életének.

Evészavarok kockázati tényezői a divatszakmában dolgozók narratívumaiban
Szerző(k): Bogár Nikolett, Túry Ferenc
Bevezetés: Az evészavarok kockázata magas a karcsúság követelményének kitett csoportokban, így a divatmodellek között is. A jelen tanulmány a divatmodellek körében kialakuló evészavarok kockázati tényezőit méri fel kvalitatív vizsgálattal, félig strukturált interjú formájában. A kutatás célja annak felmérése is, hogy a modellszakma választása károsan befolyásolja-e a modellek egészségét.
Módszerek: A nemzetközileg heterogén csoport vizsgálati személyeinek felkeresése személyes ismeretségen alapult. Levélben félig strukturált kérdőív kitöltését kértük, amely az antropometriai adatok mellett a modellszakma különböző aspektusait értékelte.
Eredmények: 29 női, három férfi modell, továbbá három ügynök, két divattervező, három fotós, egy sminkes, egy személyi edző és egy stylist válaszolt a kérdőívre. Időszakos bulimiás tünetekről számolt be a 29 női modellből hat személy (21%). További öt női modell (17%) válaszai megfeleltek a DSM-5 szerinti anorexia nervosa vagy bulimia nervosa kritériumoknak, azaz aktív evészavarban szenvednek. Közülük négyen anorexiások (testtömegindex: 13,9–15,3), egyikük bulimiás; három személy zavara a modellkarrier előtt kezdődött, kettőé pedig a modellkedés elkezdése után. 17 női modell számára a modellszakma erősen fokozta a saját testtel kapcsolatos aggodalmakat.
Következtetés: A vizsgálat megerősíti a modellhivatás evészavar-kockázatot fokozó hatását. Azon személyek esetében, akiknek az evészavara a modellkarrier elkezdése után indult, felmerül a divatszakma képviselőinek részéről a pszichológiai abúzus szerepe. Mivel a modellek és kiskorúak esetében szüleik elfogadták a karcsúság fokozott követelményét, tudattalan összejátszás (kollúzió) is valószínű. Adataink a kulturális ideálok egészségügyi hatására hívják fel a figyelmet, valamint prevenciós stratégiák kidolgozását indokolják.

Szkizotípia: elzárkózás vagy mágikus feloldódás
Szerző(k): Kállai János, Simon Mária, Hartung István, Birkás Béla, Herold Róbert
Napjainkban, a klinikai populációban és a mindennapi életben egyaránt, egyre nagyobb számban kerülnek felszínre a társas alkalmazkodást, a párkapcsolati stabilitást, a hatékony életvezetést nehezítő személyiségzavarok. A saját érdekek és elvárások eltúlzása és a szelf megsemmisülésétől való félelem között ingázó (borderline), a szelfet saját, elidegenítő börtönébe záró (szkizoid), az önbizalmat növelő nehézségek elől menekülő (elkerülő), a mitikus, babonás világot építő (kényszeres) és a mások igényeit erővel megsemmisítő (antiszociális) törekvések meghatározó szerepet töltenek be a bizonytalan identitással rendelkező kultúrák fejlődésében. A DSM-5 diagnosztikai rendszer által felsorolt tünetek ismeretében, a kulturális antropológiai, pszichológiai, pszichopatológiai és kognitív idegtudományi ismeretekben tájékozott szakemberek feladata leírni a tünetek mögött álló személyiségfejlődési, kapcsolati és konfliktuskezelési módokat. Mindemellett, nem pszichopatológiai terminusokban, hanem populációs sajátosságok kiemelésével rá kell mutatni az általános perceptuális, kognitív, a világlátás sajátosságait bemutató személyes működésmódokra, amelyek hosszabb távon módosítják az egyén fejlődési lehetőségeit, az új kommunikációs technológiákhoz való viszonyát, érzelmi, családi vagy hivatásgyakorlásra vonatkozó motivációit. Az alábbiakban a rendelkezésünkre álló szakirodalom és klinikai tapasztalatok alapján a szkizoid személyiségzavar kialakulása szempontjából fontos szkizotípia különböző oldalait vizsgáljuk meg, melynek során a kapcsolatoktól való elzárkózás és a kapcsolatok építésére irányuló empátia kölcsönhatásait elemezzük.

A fizikai aktivitás és a végrehajtó funkciók kapcsolata figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar diagnózisú gyermekek körében
Szerző(k): Miklós Martina, Futó Judit, Balázs Judit
Az utóbbi években a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavarral (ADHD) kapcsolatos kutatások új területe a fizikai aktivitás és a végrehajtó funkciók kapcsolatának vizsgálata. Cikkünkben ezeket a kutatásokat tekintjük át a gyermekpopuláción végzett vizsgálatokra fókuszálva. Az áttanulmányozott irodalmakból hat kutatás számol be az akut, hét pedig a krónikus fizikai aktivitás és a végrehajtó funkciók kapcsolatáról. Ezen kutatásokban a fizikai aktivitás típusai és a vizsgált végrehajtó funkciók egyaránt nagy változatosságot mutatnak. Az akut fizikai aktivitás kutatásából származó eredmények nem egyöntetűek, a hat kutatásból négy számol be a végrehajtó funkciók, illetve azok egyes területein javulásról. A krónikus fizikai aktivitást alkalmazó vizsgálatok mindegyike javulásról számolt be a végrehajtó funkciók valamely területén. További kutatások szükségesek annak megerősítésére, hogy az akut, illetve a krónikus fizikai aktivitás az ADHD kiegészítő terápiájaként használható-e, illetve ha igen, akkor melyek a fizikai aktivitás ADHD diagnózisú gyermekekre szabott optimális paraméterei (pl. fizikai aktivitás típusa/időtartama/gyakorisága), tekintetbe véve az egyéni karakterisztikákat (pl. nem/kor/fittségi állapot/ADHD típusa/komorbiditás).

A 'majdnem nyertes' kimenetel szerencsejátékoknál
Szerző(k): Pecsenye Zsuzsa, Kurucz Győző
Bevezetés: A szerencsejátékok az intermittáló megerősítési mintázatot használják, melyben a nyeréshez szükséges játszmák száma folyamatosan változik, ezért a játékos nem tudja bejósolni, hogy mikor érkezik a következő pozitív megerősítés. A „majdnem nyertes” megerősítés (nyeréshez közeli, de tulajdonképpen vesztes kimenetel) a változó arányú megerősítési tervbe beépített úgynevezett másodlagos (beépített) megerősítésként értelmezhető, mely a feltételezések szerint hozzájárulhat a szerencsejáték-függőség kialakulásához és fennmaradásához.
Módszerek: Jelen publikáció célja a „majdnem nyertes” kimenetel bemutatása és a témában kapcsolódó szakirodalmak és kutatások kritikai összefoglalása és értelmezése. A témával kapcsolatos kutatások a jelenséget elsősorban a játékautomatákra fókuszálva vizsgálták. Elektronikus adatbázisokban kerestük és dolgoztuk fel a „near miss” kulcsszóval kapcsolatos szakirodalmakat a szerencsejáték témájára összpontosítva.
Eredmények: Különböző szerzők adatai alapján a 30% körüli „majdnem nyertes” kimeneteli arány növeli a játék folytatására irányuló vágyat szerencsejátékosok és szerencsejátékos tapasztalattal nem rendelkezők között.
Következtetések: Több tanulmány is kimutatta, hogy ez a hatás kapcsolatban lehet azzal, hogy a játékos milyen mértékben kontrollálhatja a helyzetet a szerencsejáték alatt. A 45%-os „majdnem nyertes” kiemeneteli arány feltételezett gátló hatását nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A neurobiológiai vizsgálatok a középagyi területek aktivitását jelzik „majdnem nyertes” esetében, továbbá hasonló fiziológiai mintázatokat mértek „majdnem nyertes” és nyertes kimenetelek után. Az intrapszichés változók (kognitív és személyiségjellemzők) és a „majdnem nyertes” kapcsolatát tekintve kevés az empirikus tanulmány. A kutatási eredmények értelmezésében problémát okozhat, hogy a „majdnem nyertes” kimenetel fogalmát a szerzők különbözőféleképpen értelmezik ugyanazon szerencsejátékok esetében is. Összességében az eddigi empirikus eredmények alapján feltételezhető, hogy a „majdnem nyertes” kimenetelek hozzájárulhatnak a kóros játékszenvedély kialakulásához és fennmaradásához, kevés az információnk azonban arról, hogy ez a hatás milyen változókon keresztül valósul meg.

Tartós hatású injekció - évente mindössze négyszer
Szerző(k): Herold Róbert
A szkizofrénia lefolyásának egyik legfontosabb tényezője a fenntartó antipszichotikus kezelés hosszú távú biztosítása. A ma rendelkezésre álló terápiás lehetőségeink közül a tartós hatású injekciós antipszichotikumok képesek leghatékonyabban biztosítani a folyamatos fenntartó kezeléshez szükséges optimalizált kezelési stratégiát. Ebben a kezelési szemléletben egy fontos mérföldkô a háromhavi paliperidon-palmitát (TREVICTA) megjelenése, hiszen ez az első és egyetlen olyan antipszichotikus kezelés a szkizofréniával élők számára, amely évente 4 injekcióval képes biztosítani a fenntartó terápiás dózist. A klinikai vizsgálatok szerint a TREVICTA placebohoz képest szignifikánsan meghosszabbítja a relapszusig eltelt időt, csökkenti a relapszusok arányát, és ez a hatás egyenértékű a már jól ismert havonkénti adagolású paliperidon palmitátéval. A biztonságossággal kapcsolatos adatok azt mutatták, hogy a TREVICTA jól tolerálható, biztonságos szer, és a ritkán megjelenő mellékhatások megegyeznek a paliperidonnál már korábban leírtakkal. Összeségében tehát a TREVICTA egy új és egyedülálló terápiás lehetőség azon betegek számára, akik jól reagálnak paliperidon kezelésre.

Minor physical anomalies and dermatoglyphic signs in affective disorders: A system review English
Szerző(k): Hajnalka Berecz, Györgyi Csábi, Róbert Herold, Daniel Trixler, Judit Fekete, Tamás Tényi
A minor fizikális anomáliák (MPA-k), valamint a dermatoglifikus mintázat abnormalitásainak magasabb prevalenciája hangulatzavarokban az idegfejlődési zavarra utaló fizikai marker lehet. Közleményünkben áttekintjük azokat a vizsgálatokat, amelyek az MPA-k előfordulását és/vagy a dermatoglifikus jelek eltéréseit vizsgálták bipoláris vagy depresszív zavarokban. A MEDLINE, PsychInfo és Web of Science adatbázisokban történő keresés eredményeként 48 eredeti közleményt azonosítottunk, melyek közül 24 a minor fizikális anomáliákkal, 19 a dermatoglifikus jelekkel, 5 pedig mindkettővel foglalkozott. Az áttekintett eredmények ellentmondásosak, az idegfejlődési deficit hangulatzavarok etiológiájában betöltött szerepének megbecslése további vizsgálatokat igényel. Az idegfejlődési folyamatok és a hangulatzavarok kórerede közötti kapcsolat megismerése a korábbi és hatékonyabb intervenció és prevenció lehetőségét jelentheti.

Beszámoló a 2nd International Conference on Mindfulness (ICM2) rendezvényről - Róma, 2016. május 11-15., Kongresszusi beszémolók

Komplex Trauma és Disszociatív Zavarok Konferencia - Debrecen, 2016. október 21-22.

Emléktábla-avatás Balassagyarmaton, a szovjet megszállás alatt éhen halt mintegy 700 pszichiátriai beteg emlékére

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]