Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja:
Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000
E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu
A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó:
Molnár Károly
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Borító

Szerkesztőségi köszöntő

Tartalom

A nutricionális faktorok szerepe a major depresszió kiegészítő (adjuváns) kezelésében
Szerző(k): Döme Péter, Tombor László, Lazáry Judit; Gonda Xénia, Rihmer Zoltán
Az utóbbi évtizedekben egyre több adat gyűlt össze a táplálkozási tényezőknek a különféle pszichiátriai betegségek kialakulásában, lefolyásában, illetve kezelésében betöltött lehetséges szerepéről. Az ez irányú ismeretanyag lassan egy önálló tudományterületté állt össze, melyet „nutricionális pszichiátriának” neveztek el. Összefoglaló tanulmányunkban áttekintjük azoknak a természetes eredetű anyagoknak egy részét, amelyek kapcsán a vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy önmagukban és/vagy adjuvánsként antidepresszív hatással rendelkezhetnek, így szerepet játszhatnak a major depresszió kezelésében.

A Ridegség és Érzéketlenség Kérdőív pszichometriai jellemzőinek vizsgálata maga kockázatú serdülő fiúk mintájában
Szerző(k): Szabó Edina, Kökönyei Gyöngyi
Bevezetés: A Ridegség és Érzéketlenség Kérdőív (ICU) a gyermekkori pszichopátiás vonások egyik legelterjedtebb mérőeszköze. A kérdőívvel mérhető rideg-érzéketlen (CU) vonások az antiszociális fiatalok fontos alcsoportját különböztetik meg, akik az empátia, a bűntudat és a lelkiismeret-furdalás hiányával jellemezhetők. Jelen tanulmány fő célja az önbeszámolón alapuló ICU alkalmazhatóságának és megbízhatóságának tesztelése volt magas kockázatú serdülő fiúk mintáján.
Módszerek: Vizsgálatunkban 202 serdülő fiú vett részt (átlagéletkor: 16,63 év; SD = 1,71) állami javítóintézetekből és gyermekotthonokból. A mérőeszköz faktorstruktúrájának vizsgálatára konfirmátoros faktorelemzést (CFA) végeztünk. Továbbá MIMIC modellben (CFA kovariánsokkal) teszteltük a kérdőív konvergens validitását, vagyis az externalizáló tünetek (viselkedési problémák, hiperaktivitás-figyelemzavar, proaktív-reaktív agresszió), valamint a proszociális viselkedés és a CU vonások kapcsolatát.
Eredmények: Az elemzések alapján az a bifaktoros modell mutatta a legjobb illeszkedést, amely három, egymással korreláló alfaktort (ridegség, érdektelenség és érzéketlenség) és egy ezektől független, globális CU vonások faktort tartalmazott. A szakirodalmi adatokhoz hasonlóan ugyanakkor az érzéketlenség alskála alacsony belső konzisztenciát mutatott. Az externalizáló tünetek pozitív, a proszociális viselkedés – az elvárásoknak megfelelően – pedig negatív kapcsolatot mutatott a CU vonások szintjével.
Következtetés: Az ICU érvényes és megbízható mérőeszköze a rideg-érzéketlen vonások mérésének. Eredményeink a kérdőív magyar változatának alkalmazhatóságát támogatják.

A viselkedési zavaros gyermekek életminősége: nemi különbségekés komorbiditás az oppozíciós zavarral
Szerző(k): Szentiványi Dóra, Halász József, Horváth Lili Olga, Kocsis Petra, Miklósi Mónika, Vida Péter, Balázs Judit
Bevezetés: Az életminőség az egyén szubjektív megítélése, mely magában foglalja a testi tüneteket, a lelki egészséget, a társas kapcsolatokat, és a mindennapi funkcionalitást is. A vizsgálatunk célja a viselkedési zavar nemek szerinti megoszlásának, és az életminőség egyes területeivel való kapcsolatának vizsgálata komorbid oppozíciós zavar jelenlétében.
Módszerek: Vizsgálatunkba 13–18 év közötti serdülőket vontunk be. A klinikai csoportot a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban kezelt, anamnézisükben externalizáló tüneteket mutató serdülők, a kontrollcsoportot budapesti állami iskolában tanuló fiatalok alkották. A diagnózisokat a Mini Nemzetközi Neuropszichiátriai Interjú gyermek változatával állítottuk fel, az életminőséget az Inventar zur Erfassung der Lebensqualität bei Kindern und Jugendlichen kérdőív szülői és önbeszámolón alapuló változatával mértük fel.
Eredmények: Összesen 392 fő (M=14,6 év, SD=1,37 év) vett részt a kutatásban. A teljes vizsgálati minta 8,5%-a meríti ki a viselkedési zavar diagnózisát, ezen a csoporton belül 52,9% érintett a komorbid oppozíciós zavarral is. A viselkedési zavar diagnózisa csak a klinikai csoportba tartozó serdülők esetén volt felállítható, 9 fiú és 24 lány esetén. A viselkedési zavar diagnózisú serdülő lányok életminőségüket rosszabbnak értékelték, mint a fiúk a családi kapcsolatok (p<0,01) és az általános életminőség (p<0,05) területén. Amennyiben a viselkedési zavar mellett az oppozíciós zavar diagnózisa is felállítható volt, akkor a serdülők szignifikánsan rosszabb életminőségről számoltak be az egyedül töltött idő területén, mint oppozíciós zavarral nem diagnosztizált társaik (p<0,05).
Következtetések: A viselkedési zavar megléte rosszabb életminőséggel jár együtt, komorbid oppozíciós zavar esetén pedig további csökkenés jelentkezik az életminőség egyes domainjain, melynek szem előtt tartása kiemelt jelentőségű a kezelés során.

A szkizofréniában jelentkező mentalizációs deficit kezelése Virtuális Valóság segítségével
Szerző(k): Vass Edit, Fekete Zita, Lencse Laura, Ecseri Mária, Kis Balázs, Szekrényes-Varga Ágnes, Pálfy Patrik, Simon Lajos
Az utóbbi években az információs technológia hatalmas léptékű fejlődése figyelhető meg, ami az egészségügy területén is értékes fejlesztésekhez vezetett. Erre az egyik legkézenfekvőbb példa a 3D-s bionyomtatás, vagy az anatómiai és patológiai ismeretek elsajátítását és a megszerzett ismeretek tesztelését lehetővé tevő virtuális szimulációk megjelenése. A folyamat a pszichiátria területén is tetten érhető. Ennek talán leglátványosabb formái a szimulációval egybekötött terápiás módszerek, melyek ma már szorongásos zavarok, táplálkozászavarok és addiktológiai betegségek kapcsán is elérhetők. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának kutatócsoportja egy – az ebbe a vonulatba illeszkedő – Virtuális Valóság alapú intervenció fejlesztésére vállalkozott. Az intervenció fókuszát a szkizofrén betegeknél előforduló mentalizációs és nyelvpragmatikai deficitek képezik. Az alábbiakban a kutatócsoport munkáját mutatjuk be. Áttekintjük a fejlesztés alapjául szolgáló szakirodalmi adatokat, végigvezetjük az olvasót a fejlesztés menetének főbb állomásain, végül pedig bemutatjuk magát a programot. A közlemény kitér a program feltételezett hatásmechanizmusára és lehetséges kockázataira is.

The developmental trajectory of executive functions and their stress sensitivity in adolescence
Szerző(k): Borbála Igazság, Zsolt Demetrovics, Renáta Cserjési
Szakirodalmi áttekintésünkben a legfontosabb végrehajtó funkciók – figyelemkontroll, gátlás, váltás, rugalmasság, és munkamemória – serdülőkori fejlődési ívét foglaljuk össze, illetve kitérünk ezek stresszérzékenységére. Az egyszerűbb funkciók közé tartozó figyelemkontroll és gátlás képessége 10 és 11 éves kor között drámai fejlődésen megy keresztül, ami 13–15 éves korban az érés befejeződésével zárul le. Ennek eredményeként 13–15 éves kor után az akut stressz kevésbé rontja le ezen funkciókat, illetve akár még javítja is a teljesítményt. A munkamemória érése később történik, 14 és 15 éves kor között, és fejlődése 17 éves korban éri el a felnőtt szintet. A váltás és rugalmasság fejlődésében több csúcs mutatkozik: a betű fluencia 13, a szemantikus fluencia 17 és 18 éves kor között, míg a váltás és kognitív rugalmasság 18–19 éves korban szilárdul meg. Az áttekintett tanulmányok alapján az akut stressz eltérően befolyásolja a végrehajtó funkciókat serdülőkorban, azok érettségi szintje alapján. A serdülőkor végén megszilárduló funkciók hosszabb ideig mutatkoznak stresszre érzékenynek, vagyis az akut stresszhatás rontja az ezekben nyújtott teljesítményt. Ugyanakkor a korábban élő funkciók, a gátlás és a figyelemkontroll, esetében a tanulmányok fele az akut stressz facilitáló hatását tárta fel. Végül alternatív elméleteket és metodológiai kérdéseket is megvitatunk a végrehajtó funkciók kutatásával kapcsolatban.

Az Élet fríze, avagy halál, szorongás és szerelem Edvard Munch munkásságában
Szerző(k): Herold Márton, Kiss Enikő Csilla
Edvard Munch norvég expresszionista festő volt, akinek A sikoly című festménye a világ egyik legismertebb képzőművészeti alkotása. Műveiben olyan pszichológiai szempontból jelentős témák jelennek meg, mint a szorongás, szerelem, betegség és halál. Alkotásaiban a társadalmi és személyes bizonytalanságok, feszültségek rendkívül érzékeny megjelenítésére volt képes. Kreativitásának hátterében meghúzódó lélektani működésének megismeréséhez a személyiségkutatás egy speciális esettanulmányi módszerét – a pszichobiográfiát – alkalmaztuk, melynek célja, hogy kulturálisan jelentős személyek életét és alkotásait lélektani elméletek és történettudományi eszközök segítségével vizsgálja, elemezze. A közlemény fókuszában az Élet fríze sorozat állt, mely – az alkotó szerint is – leginkább kifejezi művészi életfelfogását, mondanivalóját. Alkotókészségének értelmezésére a winnicotti, kleini egzisztenciális pszichológiai elméleteket alkalmaztuk, melyeken belül elsősorban az átmeneti tér, a reparatív fantázia és a halál tudatának életet gazdagító szerepét hangsúlyozzuk. Eredményeink szerint Munch a korai tárgykapcsolati zavarokból fakadó szorongást, feszültséget a művészi szublimációval tartotta ellenőrzés alatt, s egyben ez volt a motorja művészi tevékenységének is. A szublimációs tevékenység azonban hosszú távon nem tudta oldani a belső feszültségeket, ami végül összeomláshoz vezetett.

A Papageno-effektusról a szuicidológiban
Szerző(k): Fekete Sándor, Osváth Péter, Vörös Viktor, Tényi Tamás, Fekete Judit

A mentális zavarok Immanuel Kant felfogása szerint
Szerző(k): Tényi Tamás

Befogadáslélektani vizsgálatok Csáth Géza novellájának felhasználásával
Szerző(k): Bálint Benedek

Csepp a tengerben, tengerben a csepp
Szerző(k): Hajnal Luca

Könyvismertetés
Stephen Guise: How to Be an Imperfectionist?

Kongresszusi beszámoló
Komplex trauma-eredetű disszociáció: értelmezés, diagnosztizálás és kezelés
Debrecen, 2018. május 11-12.

In Memoriam Dr. Kalmár Sándor, PhD

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]