Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

HÍRKATEGÓRIÁK


MPT társasági hírek>>

A(z) MPT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • FILMAJÁNLÓ - Szabó István: Bizalom (1979)
    [2012.02.27.] - MPT Web-szerkesztőség - Hírkategória: Könyvújdonságok
    A Bizalom nem a legismertebb Szabó-filmek közé tartozik. Az Álmodozások Kora, a Szerelmesfilm, az Apa, a Mephisto, A napfény íze mellett külön világot képvisel nézőpontjával, témakezelésével, és filmtörténetileg is izgalmas kapcsolat veszi benne kezdetét: ez az első Szabó-film, amelyben az operatőr: Koltai Lajos.
    A Bizalom 1980-ban megnyerte a a Berlini Filmfesztivál legjobb rendezői díját, és a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölték.
    A történet egy férfit és egy nőt hoz össze, akiknek életéről lassanként csak mozaikokat ismerünk meg, még az  igazi nevüket sem. A naiv és a világ folyásáról keveset tudó, „játékmackó-sorban” tartott asszonynak férje illegális baloldali tevékenysége miatt álnéven egy külvárosi házban kell megvárnia a II. világháború végét egy ugyancsak álnevet viselő férfi oldalán, akit viszont fájdalmas tapasztalatai megtanítottak arra, hogy senkiben soha ne bízzon, „másodosztályú forradalmárként” magában is csak megfelelő önuralom mellett. Hogyan válik ez a szoba, ahol bérlőkként, erdélyi menekült házaspárként húzzák meg magukat, a gyanakvás, a félelem, a bizonytalanság külső és belső fenyegetésében, a jeges zárkózottság, a magány szorításában menedékké, ahol a legmélyebbre eltemetett érzések, gondolatok is kimondhatókká válnak? 
    Hogyan merik megmutatni magukat anélkül, hogy bármilyen biztosítékuk lenne a másik árulásával szemben? A film által művészien megjelenített szituáció, vagyis hogy a rettegés, a gyanakvás légkörében idill, harmónia, rend születik, és ez egyfajta önazonosság megtalálásához vezet az embertelen körülmények között, a mai nézők számára nem újdonság. Kertész Imre Sorstalansága már megjelent a Bizalom forgatása idején, szélesebb körben azonban csak az irodalmi Nobel-díj után vált ismertté; Köves Gyuri táborbeli élményeit az író vallomása szerint nemcsak a nácizmus, hanem a szocializmusban szerzett tapasztalatok is inspirálták.
    A Bizalom 1979-ben a fogságnak induló, végül nyaralásként elhagyott zugot állítja szembe a kinti társadalom elidegenítő jellegével. Férfi és nő kapcsolatának forróságát, hullámzásait megélni egy végsőkig lemeztelenített, eszköztelen helyzetben, ennek a bemutatása a film legnagyobb bravúrja.A kétszemélyes dráma azonban megbillenne, hiteltelenné válna, ha nem olyan kitűnő, összhangban lévő alakítást látnánk, mint Bánsági Ildikó és Andorai Péter
    kettőse.Azért is érdemes kicsit visszatekinteni Szabó István életművére, hiszen a legújabb hamarosan a mozikba kerül: a Rokonok után ismét egy magyar irodalmi alkotást, Szabó Magda Az ajtó című regényét dolgozza fel.
    Kíváncsian várjuk.

Vissza

HÍRKATEGÓRIÁK


MPT társasági hírek>>

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]