Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja:
Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000
E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu
A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó:
Balázs Judit
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Borító English

Szerkesztőségi köszöntő English

COVID-19 infection and mental disorders: a call for action to enhance protection and break down barriers English
Szerző(k): Gianluca Serafini, Zoltan Rihmer*, Andrea Amerio, Andrea Aguglia, Mario Amore
The first cases of the new coronavirus disease 2019 (COVID-19) infection have been observed in China on December 2019 (1). This public health emergency spread very rapidly and currently more than 2200000 cases and at least 150000 deaths have been confirmed worlwide with European countries and United States that have become the new epicenter of this COVID-19 pandemic.

A kontextuális terápia eredete English
Szerző(k): Kelemen Gábor
Böszörményi-Nagy Iván (1920–2007) születésének centenáriumára
Összefoglalás: Böszörményi-Nagy Iván, a kontextuális terápia megalapítója 1920. május 19-én született. Nincs még egy olyan pszichoterápiás modell, amely a transzgenerációs viszonyok, a megbízhatóság, a kapcsolati kötelezettségek és következmények témájára annyi figyelmet fordítana, mint a kontextuális terápia. A családi kapcsolatokat újraélesztő és újraformáló kontextuális terápia olyan integráló klinikai megközelítés, mely az emberi életben központi fontosságú bizalom, méltányosság és lojalitás erőforrásainak mozgósítása révén hat. A gondoskodás, törődés és kapcsolódás tartalékainak erősítésével éri el gyógyító és megelőző célkitűzését. E feladat megvalósításában kiemelt szerepet játszik a több szempontú érdekképviselet terápiás hozzáállása és dialogikus módszere. A megemlékező írás a kontextuális szemlélet jelentőségét és előzményeit tárgyalja.

Az affektív temperamentumok fogalma, jellemzőik, hatásuk a pszichiátriai zavarokra és a szuicid magatartásra English
Szerző(k): Bélteczki Zsuzsanna, Rihmer Zoltán
Összefoglalás: Áttekintő tanulmányunkban ismertetjük az affektív temperamentum fogalmát, a temperamentumkoncepció fejlődését, a különböző temperamentum-formák (depresszív, ciklotím, hipertím, irritábilis és szorongó típus) jellemzőit. Áttekintjük a bipo láris és unipoláris spektrummal való összefüggésüket, a temperamentumok etológiai, evolúciós jelentőségét, valamint neurokémiai, genetikai alapjait. Bemutatjuk a temperamentum-for mák elkülönítésére használt önjellemző kérdőívet (TEMPS-A). Elemezzük az affektív temperamentumoknak a pszichés zavarokkal és a szuicidiummal való kapcsolatát, és a feltárt összefüggéseket.


A restart modell a szkizofrének komplex kezelésének indításában a Valláslélektani Pszichiátriai Osztályon English
Szerző(k): Süle Ferenc
Összefoglalás: Techno-civilizációnk fejlődése az információ-áramlás és a mobilitás hatalmas fokozódásával korunk szellemi áramlatainak ütközéseit is jelentősen megnövelte. Ez a gyengébb lelki egyensúllyal rendelkezők számára fokozott megterhelést jelent. Az 1990-es évek elején a politikai változások tették lehetővé, hogy az országos intézeten (OPNI) belül egy speciális profilú osztályt létesítsünk, amelynek olyan szellemileg összezavarodott embereknek a kezelése lett a feladata, akik a különböző vallások, új vallási mozgalmak, ezoterikus irányzatok pszichiátriailag megbetegedett tagjai voltak. Ez volt a Valláslélektani Pszichiátriai Osztály (VLPO). A speciális intézeti munkában dolgoztuk ki a komplex kezelés indítását és a szükséges hosszadalmas terápiát megalapozó eljárás módszerét, ami a spiritu alitással is tudott foglalkozni a legsúlyosabb betegeink, a szkizofrének esetében is. A torzult fejlődés gyógyításának lényegét a korrektív megismétlésben találtuk, amit mi is reparentálásnak neveztünk. A fejlődést mozgató spiritualitás alap szükségletet – a fejlődést – a szeretet alapszükségleteként értelmezve a terápiás közösség erőtere központi motorjának tekintettük.

A munkafüggőség szociodemográfiai és pszichés háttere, elterjedtsége a hazai felnőtt lakosság körében: egy országos reprezentatív felmérés eredményei English
Szerző(k): Kun Bernadette, Magi Anna, Felvinczi Katalin, Demetrovics Zsolt, Paksi Borbála
Bevezetés: Bár a munkafüggőség fogalmának meghatározása az 1970-es évek re nyúlik vissza, a területen folytatott kutatások csupán az elmúlt évtizedekben váltak intenzívvé. A munkafüggőség esetében is megjelennek a más viselkedési addikciókra jellemző tünetek, például tolerancia, intrapszichés és interperszonális konfliktusok, illetve megvonásos tünetek. A munkafüggőség elterjedtségét reprezentatív lakossági felmérés keretében eddig csupán egy országban (Norvégiában) vizsgálták. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk a munkafüggőség magyarországi elterjedtségét, továbbá azonosítsuk a szociodemográfiai és pszichés rizikó- és protektív tényezőit.
Módszerek: A vizsgálat a 18–64 éves népesség bruttó 2477, net tó 2274 fős, országos reprezentatív mintáján készült 2015-ben, a 18–34 éves fiatal felnőtt populáció felülreprezentálásával. A 18–64 éves súlyozott minta nagysága 1490 fő. Az adat felvétel ún. „kevert”, a személyes kérdezést és önkitöltős elemeket egyaránt alkalmazó módszerrel zajlott. A szociodemográfiai jellemzőkre irányuló kérdések mellett az alábbi kérdőíveket alkalmaztuk: Bergen Munkafüggőség Skála, Derogatis-féle Tünetlista, Barratt Impulzivitás Skála és WHO Általános Jóllét Skála.
Eredmények: A 18–64 éves felnőtt lakosság 4,7%-a (hiba ha tár ± 1,07%) veszélyeztetett a munkafüggőség szempontjából, amely az aktuálisan munkavégzők körében 8%-os (hiba határ ± 1,38%) előfordulást jelent. Bináris logisztikus regresszióelemzéseket alkalmazva kiderült, hogy a munkafüggőség kockázatát az alábbi tényezők növelik: női nem, munkával való elégedettség, egészségiállapottal való elégedetlenség, pszichés tünetek intenzívebb jelenléte és magasabb impulzivitás (elsősorban motoros impulzivitás).
Következtetés: Elemzéseink segítségével azonosítottuk a munkafüggőség több rizikófaktorát is, s ezen eredményeink mind a jövőbeli kutatások, mind pedig a klinikai, mind munkapszichológiai területen dolgozó szakemberek számára is jól hasznosíthatók lehetnek. Eredményeink továbbá arra utalnak, hogy a munkafüggőség az obszesszív-kompulzív spektrum hipotézis mentén inkább a dimenzió impulzív végpontjához van közelebb.

Attachment Interventions in the Treatment of a Case of Binge Eating Disorder English
Összefoglalás:
Háttér: A transzdiagnosztikus modell az evészavarok kognitív-viselkedésterápiás kezelésének egy flexibilis és bizonyított keretét nyújtja, az alacsony önértékelés, perfekcionizmus, hangulat intolerancia és személyközi nehézségek tényezőit hangsúlyozva. Bár a kötődés erős összefüggést mutat e faktorokkal, a kezelések nem fókuszálnak párhuzamosan az evészavarok kognitív-viselkedéses, illetve kötődéssel összefüggő fenntartó tényezőire. A cél ezért egy rövid, multimodális evészavar kezelés tesztelése volt, ami ötvözi a kognitív-viselkedéses és a kötőési intervenciókat.
Esettanulmány: Egy húsz éves középsúlyos falászavarral küzdő nőt szorongó-elkerülő kötődés, kritikus testellenőrzés és magas fokú perfekcionizmus jellemzett. A személyre szabott esetkonceptualizáció magában foglalta kötődésének tünetekkel összefüggő aspektusait, és kötődési intervenciók is megvalósultak a transzdiagnosztikus kognitív-viselkedéses ellátási keretben. A kliens kötődési biztonságosságának és reflektív funkcióinak fejlődése, illetve a társas elkerülés csökkenése negatív hangulatok esetén összefüggést mutatott a tünetek megszűnésével, egy hónapos követéssel.
Következtetések: Azokban az esetekben, amikor a bizonytalan kötődési élmények szerepet játszanak az evészavar tünetek kiváltásában vagy fenntartásában, egy többszintű ellátás lehet megfelelő, amely egyszerre célozza a tüneteket megalapozó kognitív-viselkedéses és kötődéssel összefüggő tényezőket. A leírt intervenciók és az esettanulmány eredményének igazolásához kontrollált vizsgálatok szükségesek.

A sztárok iránti rajongás pszichológiája – áttekintő tanulmány English
Szerző(k): Zsila Ágnes, Demetrovics Zsolt
Összefoglalás: A sztárok iránti rajongást az elmúlt két évtizedben jelentős tudományos érdeklődés övezte. Az általános nézőpont szerint a rajongást egy kontinuum mentén mérhetjük, amely az egészséges lelkesedéstől a túlzott mértékű rajongásig terjed. A je lenséget vizsgáló kutatások számottevő része a túlzott mértékű rajongás pszichológiai hátterének megismerésére fókuszált. Ennek megfelelően áttekintésünk elsősorban a túl zott mértékû rajongással kapcsolatban álló klinikai és személyiségpszichológiai sajátosságok összefoglalását és rendszerezését tűzte ki célul a nemzetközi szakirodalom alapján. Tanulmányunkban ismertetjük a sztárok iránti rajongás definícióját és mérését, az után be mutatjuk a túlzott mértékű rajongás demográfiai és személyiségbeli korrelátumait, majd elemezzük a pszichés egészséget, valamint a kognitív és társas működést vizsgáló empirikus tanulmányok eredményeit. Mind ezek alapján megállapítható, hogy a túlzott mértékű rajongás összefüggést mutat egyes pszichiátriai tünetekkel (pl. depresszív, szorongásos tünetek), továbbá különböző kognitív (pl. kritikai gondolkodás) és társas készségek (pl. kortársak iránti érzelmi kötődés) alacsonyabb színvonala társul hozzá. Összefoglalónkban a jövőbeli kutatások lehetőségeit és kihívása it is mérlegeljük.

Az érzelmi állapot és a megküzdési képesség hatása a mesterséges megtermékenyítés kimenetelére meddő párok körében English
Szerző(k): Gabnai-Nagy Erika, Papp Gábor, Nagy Beáta Erika
Összefoglalás:
Bevezetés: A meddőség és annak kezelése jelentős fizikai és érzelmi terhet ró a meddő párokra. A leggyakrabban alkalmazott mesterséges megtermékenyítési eljárás, az In Vitro Fertilizáció (IVF) az esetek körülbelül egy harmadában végződik teherbeeséssel (1). Kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy milyen pszichoszociális tényezők befolyásolják az IVF-kezelés sikerességének esélyét.
Módszerek: A vizsgálatban 104 IVF-kezelésre jelentkező meddő pár vett részt, melyből 49 párnál létrejött a terhesség, míg 55 párnál nem. Az érzelmi állapotot a Pozitív és Negatív Affektivitás Skála, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata és a Spielberger-féle Állapot- és Vonás szorongás Kérdőív segítségével mértük fel. A megküzdési képesség vizsgálatára a Megküzdési Módok Kérdőív rövidített változatát, a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívet és a Connor-Davidson Reziliencia Skálát alkalmaztuk. A negatív életesemények felmérésére a Paykel-féle Életesemény Kérdőív rövidí ett, módosított változatát használtuk. Az adatgyűjtés három időpontban történt: az IVF-ciklus kezdetén (T1), az embrió-transzfer előtt (T2) és a terhességi teszt előtt (T3).
Eredmények: A logisztikus regressziós elemzés legfontosabb eredményei szerint a kezelés kimenetelét negatívan befolyásolja a női (p<0,01) és a férfi életkor (p<0,05). A nők esetében a kezelés sikeressége szempontjából adaptívnak mutatkozott többek között a T1 időpontban mért pozitív affektivitás, a Probléma elemzés megküzdési straté gia, a Növekedés érzés személyiség forrás, valamint a Személyes kompetencia és a Negatív affektusok toleranciája faktorok (p<0,05). A férfiak részéről kedvezően befolyásolta a kezelés kimenetelét a T1 időpontban mért alacsonyabb szintű depresszió, a Prob léma elemzés megküzdési stratégia és a Kontroll érzés személyiség forrás (p<0,05).
Következtetés: A pároknak a gyermekvállaláshoz és a kezeléshez való érzelmi viszonyulása, megküzdési mechanizmusai befolyásolják az eljárás kimenetelét. Ezért azok felmérése, tudatos alakítása növelhetné a sikeres kezelés esélyét.

A fenomenológiai pszichopatológia a kezdődő szkizofréniáról English
Szerző(k): Csorba János
Ajánlás: Prof. dr. Pethő Bertalan emlékére

Anna Karenina-effektus, avagy a művészi alkotás hatásai English
Szerző(k): Gerevich József
A művészet öngyilkosságra vonatkozó ábrázolásai, illetve a művészi alkotás facilitáló ha tása a műélvező öngyilkossági késztetéseire sok új szemponttal gazdagították a tudományt. Ebben a tanulási folyamatban mérföldkövet jelentett a Werther-, majd később a Papageno-effektus fogalmi megragadása (1, 2). A Psychiatria Hungarica legújabb számában Fekete és mtsai (3) közöltek frappáns rövidséggel a két effektusra vonatkozó ismereteket, amelyeknek jelen tanulmány mint egy továbbgondolása.

Reuter Camillo paranoid tünetképzést tárgyaló két korai írásáról English
Szerző(k): Tényi Tamás
Ebben a rövid írásban, Reuter Camillo két – fiatal klinikusként közölt – írását mutatom be, amelyekben a fiatal elmegyógyász a paranoid tünet képzéssel és a döntően téveszmékkel járó deluzív zavarok nozológiai helyzetével és differenciáldiagnosztikájával foglalkozik.

Diagnózis vagy címke? – Gondolatok a pszichiátria és pszichoterápia kapcsolatáról az Osheroff eset kapcsán English
Szerző(k): Rihmer Zoltán
Az 1960-as évek közepén a Thomas Scheff által kidolgozott „címkézési elmélet” („labelling theory”) alapján sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a klinikai diagnózis pszichiátriai betegeknél többet árt, mint használ, mert a beteg magatartása a kórismét követően megváltozik („másodlagos deviancia”), felveszi a beteg szerepet, és a diagnózis okozta stigmatizáción túl felmentve érezheti magát a saját életvitelével összefüggő felelősség alól.

Frida Kahlo neurológiai betegségei English
Szerző(k): Tényi Tamás
Frida Kahlo (1907–1954) élettörténetének és életművének elemzése népszerű, gyümöl csöző eredményekhez vezető területe az elmúlt évtizedek művészettörténeti és pszichobiográfiai szakirodalmának.

120 éves a gyulai pszichiátria English
Szerző(k): Timár Erzsébet, Ábrahám Magdolna
Összefoglalás: Az 1800-as évek második felében Magyarországon elsők között létesült Gyulán elmeosztály. Az indulásnál kiemelkedő szerepe volt Pándy Kálmánnak, aki kórhá zunk névadója 1986-tól. A szerző megpróbálta archív anyagokból felkutatni az elmúlt 120 évet, követni hogyan lett az elmeosztályból pszichiátria. Az itt dolgozó főorvosok ról fellelhető információk alapján bontakozik ki előttünk a gyulai elmeosztály története.

I. L. „Világ” címû szövege és a spekulatív realizmus English
Szerző(k): Tényi Tamás

Könyvismertetés
Kohlné Papp Ildikó, Perczel-Forintos Dóra: Hogyan fogyjunk tudatosan?
Munkafüzet kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő programhoz
Oriold és társai Kiadó, Budapest, 2020

Szerkesztői köszöntô

Az irodalmi művek olvasásának jelentősége, mentalizációra gyakorolt hatása és potenciális terápiás lehetőségei
Szerző(k): Fekete Judit Diána, Herold Róbert

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára English

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]