Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Mb. Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Réthelyi János
Szerkesztőbizottság elnöke:

Kiadja: Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000 E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu

A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken. SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó: Molnár Károly
Levelezési cím: MPT Titkárság 1281 Budapest Pf. 41.
E-mail: mpt1@t-online.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
A szkizofréniával élő betegek egészséggel összefüggő életminősége és betegség-terhe Magyarországon English
Szerző(k): Péntek Márta, Harangozó Judit, Égerházi Anikó, Kelemen Oguz, Gulácsi László, Baji Petra, Máttyássy Adrienn, Erdélyi Rita, Lehoczky Szilvia, Orlewska Ewa, Vártokné Hevér Noémi, Ferencz Ákos, Brodszky Valentin
Bevezetés: Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján a szkizofréniával összefüggő terhek jelentősek, kevés azonban a kelet-közép-európai adat. Vizsgálatunk célja a magyarországi szkizofréniával élő betegek életminőségének és költségeinek felmérése volt.
Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztünk 3 kórházi hátterű pszichiátriai ellátóhelyen, szkizofréniával élő betegek bevonásával. Vizsgáltuk a demográfiai adatokat, a foglalkoztatottságot, a betegség súlyosságát (Clinical Global Impression, CGI), a funkcionalitást (Global Assessment of Functioning, GAF) és az általános egészségi állapotot (EQ-5D kérdőív). Felmértük az elmúlt 12 hónapban igénybe vett egészségügyi ellátásokat és az önellátáshoz kapott segítséget. A költségszámítást társadalmi nézőpontból, emberi tőke megközelítéssel végeztük.
Eredmények: A bevont 78 beteg (nők: 43,6%) átlagéletkor 44,2 (SD=13,1) év volt, a betegség >10 éve kezdődött 49 (62,8%) betegnél, 66 (84,6%) beteg volt rokkantnyugdíjas. A CGI 3-4-5-6 szintek közötti megoszlás 12 (16%), 33 (43%), 21 (28%), 10 (13%) beteg volt. A GAF átlag 52,6 (SD=13,9) volt. Az EQ-5D index átlag 0,64 (SD=0,3) volt, minden korcsoportban szignifikánsan rosszabb értéket találtunk a korra illesztett lakosságénál (p<0,01). Az egy betegre jutó éves átlagos költség 3894240 Ft, a direkt egészségügyi, a direkt nem egészségügyi és az indirekt költség rendre 28,5%, 5,4% illetve 66,1% volt. A direkt költségek között a kórházi kezelés és a gyógyszerek költsége dominál. A betegség-költség szoros kapcsolatot mutat a betegség súlyosságával (CGI).
Következtetés: A szkizofrénia az életminőség jelentős csökkenésével jár. A betegség-költség magas, különösen a munkából történő kiesés miatti veszteségek jelentősek, de az összköltség jóval alacsonyabb a gazdaságilag fejlettebb országokénál. Kutatásunk alapadatokkal szolgál a szkizofréniával élő betegek ellátásával összefüggő klinikai és egészségpolitikai döntéshozatal számára.

A disszociáció hagyományos és új megközelítése English
Szerző(k): Merza Katalin, Kuritárné Szabó Ildikó
A disszociáció az identitás, a memória, a percepció és a tudat dezintegrációjaként írható le. A disszociáció dimenzionális szemléletének értelmében a disszociatív jelenségek egy kontinuum mentén helyezhetőek el, melynek egyik végén a normális vagy hétköznapi, másik végén pedig a patológiás disszociáció található. Empirikus kutatások és klinikai tapasztalatok alátámasztják, hogy a disszociáció elsősorban a traumával szembeni védekezésként fordul elő, és lehetővé teszi az egyén számára annak az illúziónak a fenntartását, hogy pszichológiailag uralja a helyzetet, miközben a teste feletti kontroll más kezében van. A disszociáció előfordulhat komplex mentális zavarok tüneteként, és jelen van az önálló kórformaként számon tartott disszociatív zavarokban is. A cikk áttekinti a disszociáció mérésének lehetőségeit és konceptualizálásának problémáit, valamint felvázolja a disszociatív tünetek osztályzásának egy újabb lehetőségét, ami a szomatoform tüneteket is a disszociáció jelenségköréhez sorolja. Végezetül bemutatja a disszociáció kognitív modelljeit és a nemrég napvilágot látott strukturális disszociáció elmélet főbb jellemzőit.

A drogváltás jelensége injekciós droghasználókkal készült interjúkban English
Szerző(k): Rácz József, Csák Róbert, Karátson Renáta, Vadász Viktória
Bevezetés:a droghasználattal kapcsolatos kutatások egy tekintélyes része a népegészségügyi következményeik miatt külön tárgyalja a droghasználati tranzíciókat. A drogváltás elbeszélésének folyamata az aktív döntéshozást állítja a középpontba, kiegészítve a szereplők mentális folyamataival. A „kockázati környezet” fogalmával a tranzíciós narratívák társas-társadalmi kontextusba ágyazódnak.
Módszerek: A középső-józsefvárosi mikroszegregátumban (Budapest, VIII. kerület) a Kék Pont Alapítvány Kontakt programjában a 2010-ben a regisztrált kliensek száma 2066 fő volt. A vizsgált személyek a Kontakt program keretében működő tűcsere-programból kerültek ki (2010. december – 2011. február között). A vizsgálatba kerülés kritériuma az elmúlt 30 napban legalább egyszeri injekciós mefedron használat volt. 17 személlyel készült interjú. Az élettörténeti interjúkat tematikusan kódoltuk, amit addig folytattunk, amíg az új, tematikus kódok már nem szolgáltattak lényegesen új információkkal.
Eredmények: Az interjúalanyok gyors hozzászokásról és intenzívebb szerhasználatról számoltak be a mefedronra váltás után, amely az injektálás gyakorisága miatt kockázatosabb. A mefedron hatása leginkább az ecstasy hatóanyagához, az metilén-dioxi-metamfetaminhoz (MDMA) és a kokainhoz hasonlítható. Az interjúkban jellegzetes mintázatként a pozitív hatások leírását követően megjelentek a mefedronhasználat negatív hatásai is. A mefedron "kockázati narratívája" az "élvezeti narratívától" szeparáltan jelent meg az interjúkban.
Következtetések: Tapasztalataink szerint nem a drogpiac expanziója, hanem áttérés, átváltás, illetve párhuzamos használat jött létre a mefedronhasználattal. Ebben szerepe lehetett annak, hogy a heroin hatóanyagtartalma és hozzáférhetősége csökkent, ezzel párhuzamosan a mefedron hozzáférhetősége jelentősen növekedett. A drogpiaci expanzió elmaradása a mikroszegregátum zártságával is magyarázható. Az eredmények a drogváltás népegészségügyi következményeire és a szakemberek megfelelő felkészítésére hívják fel a figyelmet.

Hogyan hat a prostitúció a kapcsolatok stabilitására? Egy evolúciós modell empirikus tesztelése  English
Szerző(k): Meskó Norbert, Láng András, Bernáth László
Bevezetés: A társadalomtudományi diskurzusok nem adnak ultimatív magyarázatot a prostitúció evolúciós eredetére, hanem a jelenség társadalmi szerepére irányítják a figyelmet. A pszichológiai elméletek és kutatások igyekeznek feltárni a jelenség természetét, hogy jobban megérthessük a működés sajátosságait. A prostitúciót korábban két evolúciós megközelítésből magyarázták. A párválasztási stratégiák elmélete szerint a prostitúció jelenségének ősi mozgatója a férfi-szexualitás természetében keresendő. A másik elképzelés, a női promiszkuitás motivációs bázisának evolúciós értelmezése, közvetve ad kiegészítést a prostitúció jelenségének megértéséhez. Megvilágítja, hogy a női promiszkuitás milyen adaptív előnyökkel járhatott bizonyos körülmények között az evolúciós múltban. Vizsgáltunk célja egy harmadik típusú elképzelés (az adaptív támogatási elmélet) tesztelése, amely szerint a tartós kapcsolatban élő nők támogatják partnerük, férjük prostituálttal való kapcsolatát, mert az ilyen, üzleti alapon működő külső szexuális kapcsolat kevésbé veszélyezteti a párkapcsolat stabilitását, mint a szexuális hűtlenség más fajtái. Módszer: A vizsgálati eljárásban egyetemista nők (n=208, életkori átlag±SD=23,55±7,13, min=18, max=50) kérdőívet töltöttek ki. Eredmények: A résztvevő nők képesek felmérni partnerük prostituálttal való kapcsolatának nyereség–veszteség következményeit. Ugyanakkor közvetlenül nem támogatják a férfi félrelépésének ezt a formáját szemben más lehetőségekkel. Közvetett támogatásként értékeltük azonban azt, hogy a válaszadó nők szignifikánsan nagyobb mértékben tartják elfogadhatónak partnerük prostituálttal való szexuális kapcsolatát (egy képzeletbeli helyzetben), mint amennyire ezt a lehetőséget partnerük szerintük igényelné. Következtetések: Modellünk szerint a tartós párkapcsolatban élő nőnek adaptív érdeke fűződik ahhoz, hogy hűtlen partnere inkább prostituálttal lépjen félre (mintsem a megcsalás egyéb módjait válassza), mert a tisztán üzleti alapú szexuális hűtlenség kevésbé kockáztatja a hosszú távú párkapcsolat stabilitását.

Könyvismertetés
Ozsváth Károly (szerk.): Pszichiátriai lexikon (Osváth Péter)

Útmutatás a szerzőknek

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]