A poszt-traumás stressz betegség (posttraumatic stress disorder, a továbbiakban PTSD) traumatikus események hatására gyakran fellépő válaszreakció. Sokan a traumát követő hónapokban felépülnek, azonban a betegek jelentős csoportjában a tünetek gyakran évekig is fennmaradnak. A következőkben a PTSD fennmaradásának kognitív modellje kerül leírásra. A szerzők arra következtetnek, hogy a PTSD akkor válik perzisztenssé, mikor a traumán átesett egyének oly módon dolgozzák fel a történteket, hogy az súlyos, jelen idejű fenyegetettség érzéséhez vezet. A fenyegetettség érzése annak következtében alakul ki, hogy 1) a trauma, vagy a trauma következményei végletesen negatív értékelést nyernek és 2) az önéletrajzra vonatkozó memória alacsony szintű elaborációs és összefüggésbe helyezési készséggel, hiperaktív asszociatív memóriával és erős perceptív készenlétre való hajlammal társul. A traumatikus emlék és a negatív értékelések megváltozását diszfunkcionális viselkedési és kognitív stratégiák sorozata gátolja. A modell konzisztens a PTSD klinikai jellegzetességeivel. Segítségével megmagyarázható számos tisztázatlannak tűnő jelenség, illetve három változtatandó, kulcsfontosságú tényező azonosításával a kezelés vázlatát is leírja. Újabb tanulmányok előzetesen alátámasztják a modell számos vonását.

Posttraumatic stress disorder (PTSD) is a common reaction to traumatic events. Many people recover in the ensuing months, but in a significant subgroup the symptoms persist, often for years. A cognitive model of persistence of PTSD is proposed. It is suggested that PTSD becomes persistent when individuals process the trauma in a way that leads to a sense of serious, current threat. The sense of threat arises as a consequence of: (1) excessively negative appraisals of the trauma and/or ist sequelae and (2) a disturbance of autobiographical memory characterised by poor elaboration and contextualisation, strong associative memory and strong perceptual priming. Change in the negative appraisals and the trauma memory are prevented by a series of problematic behavioural and cognitive strategies. The model is consistent with the main clinical features of PTSD, helps explain several apparently puzzling phenomena and provides a framework for treatment by identifying three key targets for change. Recent studies provided preliminary support for several aspects of the model.

A poszttraumás stressz-betegség (PTSD) a populáció jelentős hányadát érinti: élettartamra vetített prevalenciája 10-15%. A PTSD alaptünetei mint az intruzív tünetek (flashback, rémálmok), elhárító tünetek (a traumára emlékeztető személyek, helyek kerülése), valamint a fokozott ébrenléti szinttel járó tünetek (alvászavar, ingerlékenység, koncentrációs nehézségek) komoly megrokkanást eredményeznek és a komorbid depresszió, egyéb szorongásos betegségek, drog- és alkoholfüggőség tovább fokozhatják a betegség okozta terhet. A PTSD egyes neurofiziológiai és neurobiológiai szempontokból jelentősen különbözik a major depressziótól (alvás, dexametazon és így tovább). Jelenleg a szerotonerg hatású szerek, elsősorban az SSRI-ok képviselik a legjelentősebb farmakoterápiás lehetőségeket. Kontrollált klinikai vizsgálatokban a fluoxetin és a szertralin bizonyult szignifikánsan hatékonyabbnak a placebonál, a PTSD globális súlyosságát valamint az intruzív, elhárító és izgalmi tüneteket illetően. A benzodiazepineknek sem a PTSD megelőzésében, sem a kezelésében nem mutatkozik semmiféle előnyük.

Post-traumatic stress disorder affects a significant portion of population: with 10-15% lifetime prevalence. Key symptoms of PTSD such as intrusion (like flash backs, nightmares), avoidance (persons, situations remembering to the trauma) and hyperarousal (sleeplessness, irritability, concentration difficulties) cause significant disability and the significant comorbidity with depression, anxiety disorders and drug-alcohol abuse could increase the burden of disease as well. PTSD shows significant dissimilarities compared to major depression in several neurophysiological and neurobiological aspects (sleep, dexamethason suppression etc.). In the very moment the serotonergic compounds, obviously the SSRI-s represent the most significant pharmacological treatment of PTSD. Controlled trials with fluoxetine and sertraline showed significant superiority over placebo in the improvement of global severity of PTSD and in intrusive, avoidance and hyperarousal symptoms. Benzodiazepines did not show any salient benefit in the prevention or in the treatment of PTSD.

cikk a következő kérdésekre keres választ a magatartástudomány mai állása szerint, feldolgozva a szakirodalmi megállapításokat és tapasztalatokat: Melyek a traumatikus eseményeket követően a felidézett emlékek megbízhatóságának kritériumai? Hogyan befolyásolják társaslélektani tényezők az emlékek visszaidézhetőségét? Milyen hatást gyakorolhat az átélt élmények racionális valóságtartalmának felidézhetőségére az életkorral együtt járó szellemi teljesítőképesség hanyatlása? Hogyan befolyásolják az emlékezet megbízhatóságát a személyiség adottságai?

The paper is looking for answers for the following questions according to the present knowledge of behaviour sciences on the basis of literature reviews and researches: What are the criteria for the reliability of recalled memories following traumatic events? How do social psychological factors influence the ability to remember to events? How does the decline of intellectual capacity accompanying aging effect recall of real content/context of experience? How do personality characteristics influence reliability of remembrance of events?

A tanulmány esetelemzésekkel demonstrálja, hogy a holocaust-túlélők terápiája milyen módon járult hozzá a pszichoanalitikus elmélet és terápiás gyakorlat gazdagításához. Bevezetőül rövid történeti áttekintés vázolja azt, miként találták szemben magukat a terapeuták először az első generációs túlélők jellegzetes neurotikus, pszichotikus tüneteivel, majd fokozatosan a második és harmadik generációnál is megjelenő tünetképzéssel. A holocaust-túlélőknél jól követhető, hogy a neurotikus tünetet nem elsődlegesen a szexuális élet zavara, hanem az életet veszélyeztető valós társadalmi megrázkódtatások okozzák. A tanulmány három esetismertetésen keresztül mutatja be a holocaust szindróma megjelenését. Júlia (64) első generációs túlélő, pánikbetegsége miatt kerül terápiába. Jób (50) a második generációhoz tartozik, terápiájára pszichotikus epizódokat követően került sor. Noémi (20) a harmadik generáció képviselője, nála a holocaust szindróma obesitásban, mozgásdeprivációban és kövérsége miatti szégyenérzésben jelentkezett. A terápia során a múlt fájdalmas emlékei összefüggésbe kerültek a tünetképzéssel.

The paper demonstrates through case histories the contribution of the therapeutic observations made with Holocaust survivors to the psychoanalytic theory and the therapeutic practice. In the introduction it gives a brief account of the developments through which the therapists encountered first the specific neurotic and psychotic symptoms of the first generation survivors, and later gradually the symptom formation of the second and third generation descendants. In the case of Holocaust survivors the neurotic symptoms are rooted basically in the life-endangering social trauma, and not in the disorders of the sexual life of the patient. The paper presents the characteristics of the Holocaust syndrome through three case histories. Julia (64) is first generation survivor, came to therapy showing panic syndrome. Jób (50) belongs to the second generation and has been treated after having developed psychotic episodes. Noémi (20) represents the third generation of survivors; her Holocaust syndrome presented itself in obesity, mobility deprivation and sense of shame due to her overweight. During the therapy it became clear how the painful memories of the past are interconnected with the symptom formation.

A szerző a stressz és a trauma fogalmának tisztázását követően a poszttraumás stressz-betegséget (PTSD) egy abnormis helyzetre adott normál reakcióként közelíti meg. Leírja az akut és a poszttraumás stressz-betegség tünettanát, illetve a trauma és a PTSD pszichobiológiájával foglalkozó elméleteket. Hazánkban a megkínzott, traumatizált áldozatok szomato-pszicho-szociális rehabilitációjával speciálisan képzett munkacsoport foglalkozik. A cikk rövid áttekintést ad az általuk alkalmazott terápiás módszerekről, valamint a segítők segítéséről.

The author deals with the concepts of stress, trauma and post traumatic stress disorder as a normal reaction to an abnormal situation. She describes the symptomatology of acute and post traumatic stress diseases as well as the psychobiological approach of PTSD. A specially educated team deals with the somato-psychological-social rehabilitation of torture traumatized victims in our country. The article gives a short overview about the rehabilitation methods and about the care for the caregivers.

Pszichotróp szerek és szív-érrendszeri mortalitás Reilly, J. G., Aysis, S. A., Ferrier, I. N., Jones, S. J., Thomas, S. H. L. QT c-interval abnormalities and psychotropic drug therapy in psychiatric patients. The Lancet 2000; 355: 1048-52.

A tanulmány egy nőbeteg nyolc éve kialakult poszttraumatikus stressz betegségének és komorbid depressziójának tüneteit, valamint két szakaszból álló kognitív viselkedésterápiáját írja le. A pszichoterápiás intervenciók hatására jelentős javulás következett be. A terápia második szakaszára súlyos környezeti hatásokra bekövetkező visszaesés miatt került sor. Ekkor a páciens gyorsabban épült fel, mert képes volt az elsajátított megküzdési stratégiák felelevenítésére. Az esettanulmány alapján úgy tűnik, hogy a PTSD kognitív modelljén alapuló intervenciók jól felhasználhatók a terápiás munkában.

The paper describes the case of a woman suffering from posttraumatic stress disorder and comorbid depression. Cognitive therapy that consisted of two phases caused significant decrease in the symptoms. Second phase of the treatment took place after a relapse as a consequence of severe social stresses. This time recovery was quicker due to the recall of previously learned coping strategies. It seems from this case study that interventions based on the cognitive model of PTSD are useful in the cognitive treatment of traumatic stress reactions.

Santiago de Chile, 1999. július 23-30.

ADDIKTOLÓGIA: Lynn Zimmer, John P. Morgan: Marijuana Myths, Marijuana Facts. A review of the scientific evidence (Mítoszok és tények a marihuánáról. A tudományos bizonyítékok áttekintése) The Lindesmith Center, New York, San Francisco, 1997, 241 oldal, ISBN 0-9641568-4-9 Nicholas Seivewright: Community Treatment of Drug Misuse. More than Methadone (A rendellenes droghasználat közösségi kezelése a metadonon túl) Cambridge University Press, Cambridge, 2000, 250 oldal, ISBN 0521665620 Stephanie Brown, Virginia Lewis: The alcoholic family in recovery. A developmental model (Az alkoholista család gyógyulásának fejlődéstani modellje) The Guilford Press, New York - London, 1999, 318 oldal, ISBN 1-57230-402-2 BIOLÓGIA: Daniel C. Dennett: Darwin veszélyes ideája (Darwin's dangerous idea) Typotex Kiadó, Budapest, 1998, 607 oldal, ISBN 963 9132 15 2 ETIKA: Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember. Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata (Man for Himself. An Inquiry into the Psychology of Ethics) Napvilág Kiadó, Budapest, 1998, 215 oldal, ISBN 963908218-X ÉTKEZÉSI ZAVAROK: Túry Ferenc, Szabó Pál: A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000, 393 oldal, ISBN 963 242 356 9 HOMOSZEXUALITÁS: Vernon A. Rosalio (ed): Science and homosexualities (Tudomány és homoszexualitás-változatok) Routledge, New York, London, 1997, 308 oldal, ISBN 0-415-91502-3 KULTÚRA: Tóth László (szerk.): Róheim Géza Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999, 253 oldal, ISBN 963-9158-54-2 POSZTTRAUMÁS STRESSZ-BETEGSÉG: William Yule (szerk.): Post-Traumatic Stress Disorders - Concepts and Therapy (Poszttraumás stressz betegségek - Elmélet és gyakorlat) John Wiley and Sons Ltd., London, 1999, 326 oldal, ISBN 0-471-97080-8 PRENATÁLIS PSZICHOLÓGIA: Athanassios Kafkalides: The Knowledge of the Womb. Autopsychognosia with Psychedelic Drugs (Az anyaméh tudása. Önismeret pszichedelikus drogokkal) Olkos Publishing House, 1995, 216 oldal PSZICHOANALÍZIS: Virág Teréz: Emlékezés egy szederfára Animula, Budapest, 1996, 148 oldal, ISBN 963 408 039 1 SZKIZOFRÉNIA: Volker Faust: Schizophrenie. Erkennen und verstehen in Fragen und Antworten (A szkizofrénia felismerése és megértése kérdésekben és válaszokban) Arcis Verlag, München, 1996, 128 oldal ISBN: 3-89075-093-1 Mark F. Lenzenweger, Robert H. Dworkin (szerk.): Origins and development of schizophrenia. Advances in experimental psychopathology. (A szkizofrénia okai és lefolyása. A kísérletes pszichopatológia legújabb eredményei) American Psychological Association, Washington DC, 1998, 557 oldal ISBN: 1-55798-497-2 TRANZAKCIÓANALÍZIS: Járó Katalin (szerk.): Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban Helikon Kiadó, Budapest, 1999, 650 oldal, ISBN 963208534-5