Strindberg és a nők
A sikert számára 1879-ben megjelenő regénye, a Vörös szoba hozza el. E mű impresszionista-realista ábrázolásmódjával egyúttal a modern svéd irodalom kezdetét is jelenti. Impozáns méretű prózai alkotása a kilenckötetes önéletrajzi ciklusa, mely 1903-ban ér véget, Egy lélek fejlődése címet viseli. Nagy hatású naturalista drámái az 1880-as évek második felében keletkeztek, az olyanok, mint Az apa vagy a Júlia kisasszony. - olvasható az eLitMed cikkében
"Ezek mélyén húzódó alapvető tézis, hogy az emberi viszonyok embertelenek, kimenetelük nem más, mint hatalom, erő és befolyás szerzése egyik léleknek a másik felett. A nő, akár a fagyöngy, kiszipolyozza társát.Szabó Dezső a Nyugatban közzétett esszéje szerint Strindberg magába szívta korának minden fájdalmát, annak "bűnbak reprezentánsa" volt. Strindberg realizmusában a nő mint "rabszolga és korbács" jelenik meg, a kapcsolatok hiábavaló marakodásba fulladnak, hiszen nem lehet egycsapásra fölszabadítani az évszázadokig rabszolgasorban tartott a másik nemet."
A teljes cikk megtekinthető
ide kattintva!