Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

HÍRKATEGÓRIÁK


MPT társasági hírek>>

A MPT legfrissebb hírei


Hírkategória: Rendezvények, beszámolók
  • Figyelem!

    A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

    Civilizáció és betegségei – személyes konferenciabeszámoló
    [2011.02.08.] - eLitMed.hu, Brys Zoltán - Hírkategória: Rendezvények, beszámolók
    A Magyar Pszichiátriai Társaság XVI.-ik “Civilizáció, lélek, agykutatás” című vándorgyűlése, tudományos, művészeti és publikációs-etikai szempontból is sok meglepetést hozott számomra.

    Az intenzív gyógyszeripai jelenlét mellett zajló konferencia előremutató módon iniciálta az ipari támogatás transzparensebbé tételét. A Magyar Pszichiátriai Társaság egyöntetű kérése volt, hogy az előadók tüntessék fel a “transzparencia-diát”, amin az elmúlt öt évben kapott gyógyszergyári támogatást, és a konferencia részvételt támogató gyógyszergyár megnevezését is feltüntetik. A kérésnek több előadó eleget is tett. A nyugaton már a kilencvenes évek óta használt modellt jó volt látni hazánkban is.
    Társszakmák is képviselték magukat, klinikai szakpszichológusok, neurológusok, háziorvosok és belgyógyászok is részt vettek a konferencián. Sőt, szakápolók is. Outsiderként is örömmel fogadtak a kollégák, az előadók, és olykor a résztvevők is segítettek egy-egy probléma kontextusának és helyi-értékének megértésében. A laikus és a szakmai sajtó képviselői is részt vettek a konferencián.

    A párhuzamosan futó előadások skálája az agykutatástól a transzperszonális pszichológiáig terjedt. A társaság rengeteg irányzatnak, társszakmának és gondolatnak adott helyet. Az összesen 202 előadás közül legtöbbször nehéz volt választani. 46 poszter is megjelent, így összesen 248 tudományos megjelenés történt három nap során. Sok szimpóziumra nem tudtam elmenni, a serdülőkori prevenció, az individuálpszichológia, kifejezéspszichológia, pszichoterápia, szuicidológia, addiktológia, utazásegészségügy, sportpszichológia valamint a gyermek és serdülő-pszichiátria sajnos kiestek a látókörömből.


    Az általam hallott előadások közül is csak néhányat emelnék ki, személyes válogatás alapján:

    Fónagy Péter (University College London) a mentalizáció világhírű kutatója a “The neurobiological basic of borderline personality disorder and reflective functioning” című angol nyelvű előadásában egy egységes bio-pszicho-szociális modellben mutatta be a kórképet az agyi struktúrák, a biztonságos kötödés, az oxytocin és a mentalizációs folyamatok tükrében. A kórkép genetikai kötődése még bizonytalan. Az egyik közgazdasági játékot tartalmazó kísérletben Fónagynak sikerült kimutatni, hogy a BPD-s betegek nem alakítanak ki adekvát bizalmi viszonyt a “befektetővel”. A kutató előremutató modellje újszerű diagnosztikai eljárást (interperszonális diagnózist) és pszichoterápiát (elkerülve a “túl” közel kerülést a beteghez) is jelenthet. A nemzetközi kutató Gergely Györggyel közösen tartott workshopján a modell klinikai gyakorlatban történő alkalmazását is ecsetelte.

    Oberfrank Ferenc (MTA) a modern agykutatás etikai dilemmáit taglalta, amely az agykutatás erős európai uniós priorizálása lévén különösen aktuális téma. Túry Ferenc (SE) “ Az emberi test gyarmatosításáról”, a civilizáció vadhajtásairól beszélt. Kopp Mária (SE) az epigenetika és az epidemiológia közötti összefüggést vizsgálta a mai magyar térben. A magyar férfiak halálozásának drasztikus emelkedésének okait kutatva többek között a státusz-szindróma és a “TSZ-neurózis” jelenségéhez hasonló hatást emelt ki.

    A nemzetközi előadók közül Michael Madianos (WAPR) görög kutató előadása kitekintést nyújtott a világ pszichiátriai helyzetére, a WHO adataira támaszkodva a mental health budget-eket hasonlította össze a világban: nem meglepő módon Európa jár az élen, míg Afrika a sereghajtók között van. A kutató röviden kitért a közösségi pszichiátria által nyújtott lehetőségekre is. Mikola István külön üdvözölte a görög szakember előadását. Ebben a szekcióban Tana Ünige (SE) egy gyógyult betege segítségével bemutatott esetismertetése sokat segített a közösségi pszichiátria szemléletének megértésében. Az angol gyakorlatban már bevezetett “közös előadás” nálunk mindenképpen szokatlan, ám előremutató elem volt a vándorgyűlésen.

    A TEVA rendhagyó, ám rendkívül szórakoztató szimpóziumán operahősöket hívott analízisbe. A Magyar Állami Operaház énekesei és Rihmer Zoltán, Kurimay Tamás és Koltai Mária szereplésével előadott darab rendkívül szórakoztató és komoly is volt egyben. Az üzenet többféleképpen is értelmezhető, egyrészt a “timelessness”, a régen megírt családi darabok, drámák aktualitása, másrészt a művészet és terápia segítő viszonya.


    A Lundbeck szimpóziumon Bitter István (SE) az antidepresszívumok hatásossága mellett érvelt, előadása során az utóbbi években vezető orvostudományi lapokban (JAMA) megjelent antidepresszívumokat támadó tanulmányok ellen erős módszertani aggályokat fogalmazott meg. Bitter egy friss 12 hatóanyagot összetett módon (bár sokszor csak következtetés alapú) összehasonlító tanulmány eredményeit ismertette. Pilling János (SE) az antidepresszívumok alacsony adherencia-mutatóinak okait és javítási lehetőségeit vizsgálta, az orvoskommunikáció fejlesztését emelte ki. A motivációs interjú használatát hangoztatta, illetve telemedicinális eszközöket is méltatta. Bagdy Emőke (KGRE) a pszichiáternők erős kiégettségére, valamint a konszomizmus veszélyeire és a pozitív pszichológiába és a spiritualitásban rejlő erőre hívta fel figyelmet. Bagdy előadását Jelenics Ferenc atya gondolataival zárta.

    Baráth Katalin (Szent Rókus Kórház) családterapeuta előadásában hangsúlyozta, hogy a modern szemlélet szerint szexterápia csak párterápiával együtt értelmezhető és végezhető. Bartha ismertette a HSDD magas prevalenciáját és formáit, a generativ és a jellemzőbb szituativ formát is, illetve ezek kezelési lehetőségét. Az igazságügyi pszichiátria szekcióban Hamula János részletesen ismertette azokat a jogi nehézségeket (a Btk. és Eü.tv. közti ellentmondásokat), amelyek megnehezítik az IMEI mindennapi munkáját.

    A konferencián a fiatal pszichiáterek is helyet kaptak, Csábi Eszter előadása a légsín terápia hatását vizsgálta az alvásmintázatra, a neuropszichológiai funkciókra és a szorongásra. A remekül felépített előadást a konferencia díjjal is jutalmazta.

    Frecska Ede (DEOEC) a WHO 2020-as lehangoló előrejelzése alapján a depresszió evolúciós-antropológiai megközelítését mutatta be. Frecska szerint a probléma olyan mértékű lesz, hogy még hatékonyabb antidepresszánsokkal is lehetetlen lesz kezelni a várható betegszámot. Frecska a probléma gyökerét a civilizációs változásban látja, a természetes életritmusunkból történő kizökkenés, a testi kontaktusok és a családi relációk leértékelődése, csökkenése, valamint a bérrabszolgaság, és a testünk, tudatunk feletti kontroll csökkenése, elvesztése. A kutató bio-pszicho-szocio-spirituális megközelítést ajánl a probléma kezelésére.

    Heinz Katsching (a bécsi klinika volt tanszékvezetője) a World Psychiatry Association elnökének kérésére a pszichiátriát veszélyeztető faktorokat tárta fel és ennek eredményeit mutatta be előadásában. A belső faktorok között a diagnosztikus és terápiás eljárások tudományos hiányosságait és a koherens és egységes teoretikai megközelítést hiányát emelte ki. Az antidepresszáns-kutatások módszertani gondjait, az erős ipari kötödést , a “ghostwriting” jelenséget és sok mást taglalt. A külső veszélyek között a betegek és családjaik erős elégedetlenségét, a pszichiáterek stigmatizálását (orvosszakmán belül is) és más szakmák betolakodását emelte ki. A pszichiátria krízisben van, a kutató szerint a bio-pszicho-szociális modell egyelőre retorika, a különféle szemléletű pszichiáterek ritkán keresik fel egymás konferenciáit, saját taxonómiát használnak és a saját folyóiratokba publikálnak, és saját szakmapolitikát folytatnak, valamint sokat támadják egymást, ami szintén rontja a pszichiátria "túlélései esélyeit".

    A szomatikus kollégák számára is érdekes Placebo/Nocebo szimpóziumon Ferentzi Eszter (ELTE) a hazai háziorvosok placebohasználatának részleteit elemezte: a háziorvosaink 86%-a már használt placebót és 26%-a rendszeresen tart is magánál. Köteles Ferenc (ELTE) a betegtájékoztatás dilemmáit és a nocebo hatást mutatta be. A részletes betegtájékoztatás növeli a nemkivánt nemspecifikus mellékhatások előfordulását, ám kötelező. Nocebo hatás egy placebóra, vagy egy gyógyszer esetében megjelenő nemkívánt mellékhatás, amely a gyógyszer farmakológiai összetételéből nem következik. A nocebo hatás a tabletta színétől és a tájékoztatás mértékétől is függ, és szorongásos betegeknél gyakrabban jelentkezik. A nocebo hatás gyógyszeres kezelése nem szerencsés.

    A szakmai viták, egyeztetések a szünetekben is élénken folytak a kollégák között. Sem az előadások (különösen Heinz Katsching kiváló előadása), sem a folyosóbeszélgetések nem kerülték a pszichiátria kényes kérdéseit: a HPSD, ADHD kórkép validitását, az antidepresszivumok túl széles indikációs körét, bizonyos pszichiátriai gyógyszerek erős mellékhatásprofilját, a biológiai, pszichológiai és szociológiai szemléletű pszichiáterek “acsarkodását”, a tudományos bizonyítékok hiányát több diagnosztikai és terápiás protokollban (biológiai és pszichoterápiás is), a DSM erős hiányosságait és a közösségi pszichiátria előnyeit és hátrányait is taglalták a beszélgetések és az előadások is. Szakmapolitikáról is szó esett, a szakorvoshiányról és a források szűkösségéről.

    Örömmel vettem részt ezen a pezsgő szakmai fórumon, amit Kurimay Tamás, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke azt hiszem jogosan nevezett ünnepnek.

    eLitMed.hu, Brys Zoltán

    Az MPT transzparencia kérését tiszteletben tartva, kijelentem, hogy az elmúlt öt évben nem részesültem közvetlen vagy másodlagos gyógyszergyári szponzorációban, a leutazásomban és konferencián történő részvételemet az IntelliMed Kft., a Literatura Medica Kiadó és a Poppins Bt. segítette.

    A cikk a szerző engedélyével és jóváhagyásával került megjelentetésre változatlan tartalommal a MPT honlapján [ www.mptpszichiatria.hu ]. A cikkben leírtak a szerző véleményét tükrözik, mely nem feltétlenül egyezik meg a Magyar Pszichiátriai Társaság hivatalos álláspontjával.

Vissza

HÍRKATEGÓRIÁK


MPT társasági hírek>>

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]